Új EU követek
György Gábort nevezték ki az EU magyarországi követének. Közel hetven jelölt közül választották ki az Európai Bizottság hét új követét a tagországokba. A új képviselők, követek közül négy nő. György Gáborról azt írják, hogy rádiós múltja van, újságíró és menedzser egy személyben. A többiekről, pedig néhány szóban
Ciprus
A nicosia-i új EU-s követ Themis Themistocleous a ciprusi távirati iroda igazgatója.
Észtország
A tallin-i új EU követ Toivo Klaar. Az észt védelmi minisztérium tanácsadója volt, valamint a washingtoni észt nagykövetségen konzuli feladatokat látott el.
Magyarország
A budapesti új EU követ dr. György Gábor, diplomás újságíró.
Málta
A valetta-i új EU követ Joanna Drake asszony, akinek jogi doktorátusa van.
Lengyelország
A varsó-i új EU követ Róża Thun asszony, a lengyel obert Schuman Alapítvány elnöke
Szlovákia
A pozsonyi új EU követ Andrea Matisova, asszony, jelenleg Bécsben képviseli a Szlovák Köztársaságot az EBESZ-ben.
Szlovénia
A ljubljana-i új EU követ Mihaela Zupancic asszony, a szlovén távírati iroda főszerkesztője
A követek feladata az EU irányelveit, terveit “kommunikálni” a tagországok felé.
(Charles) Zentai-Steiner Károly
Megint egy semmitmondónak tűnő hír a Zentai ügyről. Az “érzelmekre ható” talán pontosabb meghatározás lehet, melyet mint látom rendesen felkapott a hazai média, élükön az MTI. Amikor először olvastam, nem hittem a szememnek, hiszen ezekről a magnó-(videó) felvételekről már májusban beszámoltak az ausztrál újságok. Sőt, a MTV Híradója is. Már csak ezért sem értettem, mi benne az újdonság. Aztán elolvastam az ABC hírét, amire a magyar média hivatkozik. Hát, nem voltam elragadtatva, hiszen egy "lengyel teenager” meggyilkolásáról szól! Ebből is látszik, hogy mennyire nincsen képben, ami a múltat illeti, az ausztrál közvélemény.
Majd részletesebb beszámolót közöl a Hetes (tv) csatorna hírportálja a SevenNews. Ebből kiderül, hogy Zentai fia Ernie Steiner (Ernő) bizonyos, hogy szülei 1944. november 7.-én (egy nappal Balázs Péter brutális meggyilkolása előtt) hagyták el Budapestet. A fiú által 10 évvel ezelőtt készített képes-hangos családi album emlékezései között kétszer is elfordul ez a dátum, mivel néhány nappal előtte jegyezték el egymást a szülők, és ezen a napon (nov.7.) hagyták el Budapestet 600 személlyel együtt, és 800 ló kíséretében. A Zentai fiú azt is állítja, hogy apja két másik bajtársával együtt vallomást tett katonaszökevény parancsnokuk ellen, aki aztán belépett a kommunista pártba.Komolyan, sajnálom a srácot! Én is küzdenék az apámért, pláne ha az öreg váltig állítaná a saját verzióját. Ki ne hinne az apjának (anyjának)? Csak ott a probléma a fiú történetével apjáról, hogy annak cselekedeteit csak hallomásból ismeri, hiszen jóval a kritikus események és időpontok után született. Eszembe jut Costa-Gavras kitűnő filmje a Musicbox (Zenedoboz), melyet Joe Eszterhas írt, és témája vészesen hasonlít a Zentai ügyhez. Borzasztó lehet egy gyermeknek, még csak a gyanúval is szembenézni. Szegény nem is sejti (honnan is sejthetné?!), hogy az apa által elmondottak nem biztos, hogy igazak. Zentai, mint jó apa, nem csak magát menti, de gyermekeit is menti, félti a megbélyegzéstől. Hiszen a fiú csakis apja elmondásaiban hihet – és ez természetes. Nekem viszont az tűnt fel, hogy vajon a fiút miért hívják Steiner-nek, az édesapát, pedig Zentai-nak? A The West Australian tudósításában olvastam először, hogy a bíróságra beidézett Zentai kiment felesége Rose (Rózsa) és édesanyja Julia Steiner sírjához. (Before his arrest, the Perth man spent the day visiting the grave of his wife, Rose, and his mother, Julia Steiner.) Őszintén, kicsit furcsállottam, hogy Zentai édesanyját is Steinernek hívják, meg Zentai gyermekét is.
Kis kutakodás után, aztán kiderült, hogy már a feltételezett bűn elkövetésekor (állítólag) Steiner (Károly)-nak hívták Zentait! Erről már idén januárban beszámolt egy kaliforniai zsidó újság, majd a népbírósági vádirat alapján a Beszélő is.
Most már csak az a kérdés, hogy mikor (és miért) lett Steinerből Zentai? Erre még nem találtam magyarázatot. Viszont érdekes, a fiú (magyar idő szerint) ma hajnalban sugárzott interjújában azt állítja, hogy “Apám sohasem bujkált, 13 éves kora óta használja a Zentai nevet, amit a nővére választott, és a 13 éves apám ebben nem szólhatott bele.” ** Az ezért felettébb érdekes, mert Ernie-nek ezek szerint még sohasem jutott eszébe, hogy öt miért nem hívják Zentai-nak? Vagy erre is van - valami jó – magyarázata Zentai-Steiner Károlynak?
**My father's never hidden, he's always had the same name, Zentai, since he was 13-years-old and that family name was changed by his sister originally, and my dad had no say in it, when he was 13. .Aktuális helyzet Charles Zentai (Steiner) Károlyra várva ..........(Sunday, June 15, 2008)
.
A Zentai story (kronológiája)
.
A külügy és a tájékoztatás
Olvasom a Sharm-el Sheik-i robbantásos merényletről szóló MTV Híradó szombaton 10:55-kor net-re került jelentését. És olvasom az erről szóló külföldi jelentéseket. Engem nem is annyira a történés érdekel, hanem az, hogy hogyan kezelik az egyes országok, pontosabban a külképviseletek állampolgáraik sorsát. Az MTV-n keresztül a magyar külügy nyugtat:
„…Az egyiptomi magyar nagykövetség munkatársa a Híradónak elmondta: folyamatosan ellenőrzik a kinti turistacsoportokat, de eddig még mindenkiről csak jó híreket kaptak. Csulák Péter az kairói magyar nagykövetség ügyvivője a Híradónak elmondta, hogy ezek az adatok természetesen nem véglegesek, de remélhető, hogy nem lesz magyar áldozat. Általában a magyar csoportok az események helyszínétől távolabbi szálláshelyeken szoktak elszállásolva lenni. Volt olyan, aki nem is tudta, hogy történt terrorcselekmény az éjszaka, mert 20 km-re volt a helyszíntől, és ott nem tapasztalták, hogy valami rendkívüli történt….”
(…..)
A helyettes szóvivő azonban azt mondta: az országban magasfokú terrorfenyegetettséggel kell számolni. Szabó Ferenc azt mondta, hogy a külügyminisztérium egyelőre nem módosította az utazási tanácsait. Ez azt jelenti, hogy tilalmat nem rendelt el. Fokozottabb óvatosságra hívjuk fel a figyelmet, hiszen Sharm-el Sheikh egy eléggé látogatott és magyarok által kedvelt turista célpont....."
Megnéztem a külügy honlapját. Az első, vagy főoldalon SEMMI utalás! Még csak utalás sincs Egyiptomra !!! Valahol lent a jobb sarokban „A Válságkezelő Központ megkezdte működését!” – ennyi. Hogy miért kezdte meg "működését"? Egy szó sem. Sőt még azt sem lehet tudni, hogy mióta van kinn ez az "örömhír"?!
A fenti, „mindenre kiterjedő”(?) MTV hírben feltűnő számomra, hogy a megszólaló hivatalos személyek, mind „helyettesek”. Így néz ki a külügyben, a külügyi szolgálat? A főnökök egyszerre mennek szabadságra? Lásd „tsunami-s” nagykövet, Zentai ügyben nyilatkozó megbízott, most meg a kairói ügyvivő, a budapesti helyettes szóvivő. Ezek után megnéztem a külügy utazási tanácsait a honlapjukon. Öt-hat kattintással el is jutottam az egyiptomi „jó tanácsok”-hoz. A külügy főoldaláról NINCS közvetlen link! (az aktuális országhoz!) Itt szinte megismétlik a már-már abszolút közhelynek számító praktikus tanácsokat: pl. a hölgyek ne nagyon viseljenek „lenge” öltözetet. De a legédesebb:
A Külügyminisztérium - a robbantásos merényletekkel összefüggésben – azt ajánlja az Egyiptomba utazó magyar állampolgároknak, hogy az ország területén lehetőleg kerüljék a tömegesen látogatott helyeket, különösen az iszlám emlékhelyeket, öltözékükben és viselkedésükben legyenek visszafogottak, kerüljék a konfliktusokat.
Vajon miért megy egy turista külföldre (teszem azt Egyiptomba), ha azt tanácsolják neki, hogy „kerülje a tömegesen látogatott helyeket, különösen az (iszlám) emlékhelyeket” ?
Ekkora baromságot?! Ha nem a kultúra, a történelem vezérli a kedves turistát, hanem csak az üdülés, pihenés, kikapcsolódás, akkor tán nem a „tömegesen látogatott helyekre” szállítják őt az utazási irodák charter-jei?
Mindez azért is bosszantó – számomra – mert ugyanezzel a témával kapcsolatban követem, figyelem a „nyugati” országok web-oldalait is.
Egy wales-i hírportál idézi Nagy-Britannia egyiptomi nagykövetét (nem ügyvivőjét!), aki a Sky News-nak elmondta, hogy tudomása szerint nyolc brit állampolgár sérült meg. Közülük hármat kórházban kezelnek, kettőt, pedig légi úton még az éjjel Kairóba szállítottak. De a végleges adatokat (még) nem tudja. (honnan is tudhatná?) Ami viszont feltűnő volt (számomra)
A kairói nagykövetség tagjai már a helyszínen vannak és a Mövenpick szállóban (ahol az egyik robbantás volt!) felállítottak egy válságstábot, hogy elsőkézből megtudják vannak-e még a támadások sérültjei között britek.
(Sir Derek said a team from the embassy had now set up an emergency unit in the Movenpick Hotel to establish whether any other British nationals had been caught up in the attacks.)
Aztán megnéztem az ausztrál web-oldalakat. Pontosabban a külügy honlapját, oldalait, ott is az egyiptomi „jó tanácsokat” – egy kis összehasonlításképpen a magyarral.
Igaz, csak egy mondat utal a ma hajnali terrortámadásra, a többi a „szabvány szöveg”. Tehát nem közhely, hanem valóban mindenre kiterjedő praktikus tanácsadás.
Pl. nem ajánlatos éjszaka autókázni, mert az utak és autók rosszul vannak ki-, ill. megvilágítva. Ezenkívül baromi gyorsan hajtanak. Részletes tájékoztatás a helyi törvényekről, amiket tiszteletben kell tartani, és megszegőire súlyos büntetés vár (pl. kábítószer birtoklása, fogyasztása). Hidakat, csatornákat (beleértve a Szuezi-t is), valamint katonai létesítményeket NEM szabad fényképezni. Egyiptomban született ausztrált, vagy ha az apa egyiptomi, akkor azt egyiptomi állampolgárnak tekintik. Külön kitér a kettősállampolgárságra, a katonai szolgálatra, a vegyes házasságra stb. Bizonyos bűnök elkövetése Ausztráliában is büntetendő, pl. pénzmosás vagy gyermekmolesztálás, ezért az elkövetőt otthon is megbüntetik!
Ja, és ma van az egyiptomi forradalom 53. évfdulója. "...A polgárok 1952 julius 23-án reggel arra ébredtek, hogy forradalom van. Kairó utcáin a fegyveres erők foglalták el állásaikat. ..." (Citizens awoke on Wednesday morning, 23 July, 1952, and discovered that the revolution had occurred, and that the armed forces were taking up posts in some of the corners and streets in Cairo.)
Névvel a piacért
Nem igazán foglalkozik a hazai média egy magyarországi bírósági döntéssel, melytől visszhangzik a világsajtó (különösen az amerikai). A magyar hírkeresőprogramok szerint utoljára idén februárban foglalkozott (egyedül) az MTV a „sörháború”-val. Aztán tegnap, a Blikkhez közelálló blog, a bulvárlaptól megszokott felületességgel írt róla néhány sort. Miközben csak a lényeget felejtette ki. Miről is van szó? Miért olyan fontos, vagy inkább érdekes a magyar bíróság döntése? - amiről a világ beszél, a hazai média meg hallgat (az AP meglehetősen hosszú jelentése alapján)
A magyar bíróság kimondta, hogy a „Bud”, ill. "Budweiser Budvar" és "Budweiser Bier-Budvar" márkanév, kifejezés csak is az amerikai (gyártmányú, készítésű) sörre használható Magyarország területén, mondván ebben nincs (közvetlen) utalás a cseh sörre, ill. sörgyárra, aminek a neve: Budejovicky Budvar, mivel a cseh város neve České Budějovice, és nem Budweis. (Fejlemény 2006.május 23.)
A harc az (azonos) amerikai és a cseh márkanév között vagy száz évre tekint vissza, amikor Csehország még a Monarchia része volt, és a városnevek a sör- (és komló) vidék német változatát használták, különösen a nagyszámú (szudéta) német ajkú lakosság miatt. Ez minden bajok forrása. Ugyanis ezen a vidéken – németül Böhmen – már a 13. századtól főztek sört. Ugyanúgy (német, katolikus) szerzetesek ismertették meg a csehekkel a sörfőzés tudományát, mint a magyarokkal a borkészítést. Budweis városa (a későbbi České Budějovice) és környéke több mint 700 éve híres söréről.
Az amerikai Budweiser története
1852 George Schneider megalapítja a Bavarian Brewery (bajor serfőzde)-t St. Louis-ban.
1857 megérkezik St. Louis-ba a 18 éves Adolphus Busch, aki a németországi Mainz mellett született egy 22 gyermekes család második legfiatalabb tagjaként. Apja jómenő kereskedő és kocsmatulajdonos volt. Több testvéréhez hasonlóan Adolphus is kivándorolt az Egyesült Államokba. Ügyes kereskedő, majd 20 éves korában jelentős örökség birtokában saját nagykereskedést nyitott.
1860 Eberhard Anheuser megveszi a bajor serfőzdét. (Bavarian Brewery)
1861 Busch benősül az Anheuser családba, elveszi Eberhard lányát.
1864 Busch tagja lesz az Anheuser sör-vállalkozásnak.
1876 elkezdik a „Budweiser lager” gyártását
1878 levédik a „Budweiser” márkanevet (a US-ben)
1879 a családi vállalkozás felveszi az Anheuser-Busch Brewing Association nevet.
1897 Adolphus Busch megveszi a Diesel-motorok amerikai szabadalmi jogát.
1898 Anheuser-Busch volt az első vállalkozás, amely Diesel-motorokat használt kereskedelmi célokra a US-ben.
1901 a vállalkozás eléri az évenkénti egy millió hordó sörtermelést.
1913 megnyílik az Adolphus Hotel Dallasban.
1918 a szesztilalom miatt leállítják a sörgyártást, helyette fagylaltot, élesztőt és malátasört, valamint teherautókat és buszokat stb. kezdenek gyártani.
1933 a szesztilalom vége, - újra megindul a sörgyártás „Budweiser” néven.
1936 az első dobozos „Budweiser” sör, és az első vissza-nem-váltható sörösüveg.
1938 kétmillió hordó sör évente
1941 hárommillió hordó sör évente
1951 ötmillió hordó sör évente
1952 a cég 100 éves születésnapja
2002 a cég 150 éves születésnapja
A cseh Budweiser története
1895-ben cseh serfőzők és vállalkozók megalapítják a Cseh Serfőző Rt.-t (Český akciový pivovar), mely a České Budějovice-i történelmi sörfőzési hagyományon alapult, és amely a 13. század közepéig vezethető vissza. A Cseh Serfőző Rt-nek nagy konkurenciát jelentettek a városban működő német polgári sörházak, és a nemesi Schwarzenberg család tulajdonában lévő serfőzdék. Azonban a kiváló minőségnek és kitűnő íznek köszönhetően 1896-ban a prágai, 1897-ben, pedig stuttgarti ipari kiállításon nyertek aranyérmet.
1913-ra már világhírű lett a sör, és az első világháború után igencsak megnőtt az export. A két világháború közti időben teljes modernizáción ment át a serfőzés. A környéken fúrt artézi kutak a gyár saját forrásvíz-ellátását tudta biztosítani, mely a sajátos és különleges ízét adja az eredeti „Budweiser” sörnek. A múltszázad 20-as éveitől a világot meghódított márkákat („Český budějovický granát“, „Budweiser Bier“ és „Budbräu“) levédette a serfőzde. 1930-ban, pedig a „Budvar” nevet, amely nem más a sörgyár cseh nevének rövidítése: Budějovice pivovar. A II. világháború alatt a nácik üzemeltették, majd a háború után államosították.
Két világhírű sörgyártó is használja a „Budweiser” nevet
A csehek elsősorban Európában és a volt Szovjetunió utód államaiban dominálnak, míg az amerikaiak (Anheuser-Busch család) a tengerentúlon – Európán kívül szinte mindenhol. Ezen kívánt változtatni az amerikai cég, amikor a csehországi privatizációk idején megpróbálta megszerezni - a világviszonylatban - aránylag piciny sörgyárat *. Már folytak a tárgyalások, amikor a kormány, a cseh állam, közbelépett. Nemzeti örökségnek nyilvánították a „Budweiser”-t, vagy Budvar-t, és ezzel a két sörgyár viszályát állandósították. Az amerikai családi vállalkozás ekkor úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, és ott vívja meg harcát a (világ)piacért. Jelenleg kb. 40 pere van világszerte, hiszen minden országban a bíróságnak kell eldönteni, meghatároznia, hogy melyik gyárat, gyártót tekintik „az igazi Budweiser”-nek. Legutóbb egy brüsszeli kereskedelmi bíróság három EU-s országban (Belgium, Hollandia és Luxemburg) szabott gátat a cseh „Budvar” jogainak. Hasonlóan döntött a kambodzsai legfelesőbb bíróság, valamint múlt héten a magyar bíróság is.
* A cseh gyár évente alig több mint 1,2 millió hektoliter sört állít elő.
Herendi az arab szállodákban
Dubai-ból kell megtudnom, hogy az Arabvilág luxus-szállodáiban ezentúl herendi porcelánedényekben tálalnak. A nemrég megrendezett „The Hotel Show” kiállításon és vásáron az egyik arab luxus-hotel megvásárolta a Herendi Porcelán-gyár összes kiállított darabját. Sőt! Az egész standot, kellékekkel, bútorokkal együtt, szőröstül-bőröstül. A Herendi-gyár azzal reklámozza magát, hogy az egyik legrégebbi porcelángyár, ahol több napon át kézzel festik a porcelánedényeket, amelyeket királyi családok, udvarok, házak megrendelésére készítenek. Valószínűleg ez is közbejátszott a herendik iránti hatalmas érdeklődésnek az Arabvilágból. A hírből kiderül, hogy nemrég meghívták Herendre kilenc arab ország (Algéria, Egyiptom, Jemen, Jordánia, Libanon, Líbia, Qatar, Szíria and Tunézia) magyarországi nagykövetét.A magyar
hírkeresőprogramok szerint az utolsó hír Herendről az elmúlt két hétben:
Vezetőváltás Herenden - Megbukott a Vivendi-vezér (Portfólió, 2005.07.14 08:40:10)
