Névvel a piacért
Nem igazán foglalkozik a hazai média egy magyarországi bírósági döntéssel, melytől visszhangzik a világsajtó (különösen az amerikai). A magyar hírkeresőprogramok szerint utoljára idén februárban foglalkozott (egyedül) az MTV a „sörháború”-val. Aztán tegnap, a Blikkhez közelálló blog, a bulvárlaptól megszokott felületességgel írt róla néhány sort. Miközben csak a lényeget felejtette ki. Miről is van szó? Miért olyan fontos, vagy inkább érdekes a magyar bíróság döntése? - amiről a világ beszél, a hazai média meg hallgat (az AP meglehetősen hosszú jelentése alapján)A magyar bíróság kimondta, hogy a „Bud”, ill. "Budweiser Budvar" és "Budweiser Bier-Budvar" márkanév, kifejezés csak is az amerikai (gyártmányú, készítésű) sörre használható Magyarország területén, mondván ebben nincs (közvetlen) utalás a cseh sörre, ill. sörgyárra, aminek a neve: Budejovicky Budvar, mivel a cseh város neve České Budějovice, és nem Budweis. (Fejlemény 2006.május 23.)
A harc az (azonos) amerikai és a cseh márkanév között vagy száz évre tekint vissza, amikor Csehország még a Monarchia része volt, és a városnevek a sör- (és komló) vidék német változatát használták, különösen a nagyszámú (szudéta) német ajkú lakosság miatt. Ez minden bajok forrása. Ugyanis ezen a vidéken – németül Böhmen – már a 13. századtól főztek sört. Ugyanúgy (német, katolikus) szerzetesek ismertették meg a csehekkel a sörfőzés tudományát, mint a magyarokkal a borkészítést. Budweis városa (a későbbi České Budějovice) és környéke több mint 700 éve híres söréről.
Az amerikai Budweiser története
1852 George Schneider megalapítja a Bavarian Brewery (bajor serfőzde)-t St. Louis-ban.
1857 megérkezik St. Louis-ba a 18 éves Adolphus Busch, aki a németországi Mainz mellett született egy 22 gyermekes család második legfiatalabb tagjaként. Apja jómenő kereskedő és kocsmatulajdonos volt. Több testvéréhez hasonlóan Adolphus is kivándorolt az Egyesült Államokba. Ügyes kereskedő, majd 20 éves korában jelentős örökség birtokában saját nagykereskedést nyitott.
1860 Eberhard Anheuser megveszi a bajor serfőzdét. (Bavarian Brewery)
1861 Busch benősül az Anheuser családba, elveszi Eberhard lányát.
1864 Busch tagja lesz az Anheuser sör-vállalkozásnak.
1876 elkezdik a „Budweiser lager” gyártását
1878 levédik a „Budweiser” márkanevet (a US-ben)
1879 a családi vállalkozás felveszi az Anheuser-Busch Brewing Association nevet.
1897 Adolphus Busch megveszi a Diesel-motorok amerikai szabadalmi jogát.
1898 Anheuser-Busch volt az első vállalkozás, amely Diesel-motorokat használt kereskedelmi célokra a US-ben.
1901 a vállalkozás eléri az évenkénti egy millió hordó sörtermelést.
1913 megnyílik az Adolphus Hotel Dallasban.
1918 a szesztilalom miatt leállítják a sörgyártást, helyette fagylaltot, élesztőt és malátasört, valamint teherautókat és buszokat stb. kezdenek gyártani.
1933 a szesztilalom vége, - újra megindul a sörgyártás „Budweiser” néven.
1936 az első dobozos „Budweiser” sör, és az első vissza-nem-váltható sörösüveg.
1938 kétmillió hordó sör évente
1941 hárommillió hordó sör évente
1951 ötmillió hordó sör évente
1952 a cég 100 éves születésnapja
2002 a cég 150 éves születésnapja
A cseh Budweiser története
1895-ben cseh serfőzők és vállalkozók megalapítják a Cseh Serfőző Rt.-t (Český akciový pivovar), mely a České Budějovice-i történelmi sörfőzési hagyományon alapult, és amely a 13. század közepéig vezethető vissza. A Cseh Serfőző Rt-nek nagy konkurenciát jelentettek a városban működő német polgári sörházak, és a nemesi Schwarzenberg család tulajdonában lévő serfőzdék. Azonban a kiváló minőségnek és kitűnő íznek köszönhetően 1896-ban a prágai, 1897-ben, pedig stuttgarti ipari kiállításon nyertek aranyérmet.
1913-ra már világhírű lett a sör, és az első világháború után igencsak megnőtt az export. A két világháború közti időben teljes modernizáción ment át a serfőzés. A környéken fúrt artézi kutak a gyár saját forrásvíz-ellátását tudta biztosítani, mely a sajátos és különleges ízét adja az eredeti „Budweiser” sörnek. A múltszázad 20-as éveitől a világot meghódított márkákat („Český budějovický granát“, „Budweiser Bier“ és „Budbräu“) levédette a serfőzde. 1930-ban, pedig a „Budvar” nevet, amely nem más a sörgyár cseh nevének rövidítése: Budějovice pivovar. A II. világháború alatt a nácik üzemeltették, majd a háború után államosították.
Két világhírű sörgyártó is használja a „Budweiser” nevet
A csehek elsősorban Európában és a volt Szovjetunió utód államaiban dominálnak, míg az amerikaiak (Anheuser-Busch család) a tengerentúlon – Európán kívül szinte mindenhol. Ezen kívánt változtatni az amerikai cég, amikor a csehországi privatizációk idején megpróbálta megszerezni - a világviszonylatban - aránylag piciny sörgyárat *. Már folytak a tárgyalások, amikor a kormány, a cseh állam, közbelépett. Nemzeti örökségnek nyilvánították a „Budweiser”-t, vagy Budvar-t, és ezzel a két sörgyár viszályát állandósították. Az amerikai családi vállalkozás ekkor úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, és ott vívja meg harcát a (világ)piacért. Jelenleg kb. 40 pere van világszerte, hiszen minden országban a bíróságnak kell eldönteni, meghatároznia, hogy melyik gyárat, gyártót tekintik „az igazi Budweiser”-nek. Legutóbb egy brüsszeli kereskedelmi bíróság három EU-s országban (Belgium, Hollandia és Luxemburg) szabott gátat a cseh „Budvar” jogainak. Hasonlóan döntött a kambodzsai legfelesőbb bíróság, valamint múlt héten a magyar bíróság is.
* A cseh gyár évente alig több mint 1,2 millió hektoliter sört állít elő.
posted by Pocakos @ 7:30 PM
5 Comments:
Akárhogy is... Nekem České Budějovicéről Švejk, a derék katona jut az eszembe, aki a české budějovicei 91. sz. gyalogezredben szolgálta a császár őfelségét. ;-)
Őszintén, nekem is rögtön a Švejk jutott az szembe a város nevéről, és nem a sör. Ez már maga az együttgondolkodás? ;-)) Vagy a régi beidegződés? ;-))
+
Vasúttörténeti érdekesesség, hogy 1832-ben adták át Budweis (České Budějovice) és Linz között a lóvontatta vasútvonalat. Ez némiképp kapcsolódik a sörgyárhoz is...
Švejk ezen sem utazott, mert mint ahogy a könyvből tudjuk Tábor és České Budějovice között gyalog közlekedett, mivel nélküle indult tovább az ezredet szállító katonavonat. :-)
Kösz az érdekes kultúrtörténeti adatot. Utánanéztem, és a határállomáson – Linz-nél, a Duna túloldalán – Bujanov-nál, -ban van egy múzeum, amelyről azt írják, hogy most hétfőn, augusztus elsején lesz 173 éve, hogy elindult a rendszeres lóvontatta vasúti forgalom. A cél a Duna és a Moldva kereskedelmi kapcsolatának fejlesztése volt.
http://www.hoerselberggemeinde.de/report/blatt17/unterwegs.htm
A naplószerű leírás szerint a bujanovi, Európa legrégibb pályaudvari étterme!
Egy másik honlapon, pedig még ma is működő, turista-attrakcióként használt lóvasút található az osztrák részen, mégpedig ugyanezen a vonalon, ami végül is Gmunden-ig ment, hogy a Salzkammergut-i sóbányákból szállítsák Csehországba a sót.
http://www.upperaustria.org/region/mviertel/besonder/pferdeeisenbahn.htm
Ami Svejket illeti. Kitalált személy, így aztán kitalálója (Hasek) utazhatott ezen a (ló)vonat-szakaszon. ;-))
És ha már kultúrtörténeti érdekesség, akkor arról is essék szó, hogy České Budějovicében született Vladímir Remek az első (és azóta is utolsó) csehszlovák űrhajós.
Időközben kikupáltam magam a város történetéből. :-)
Post a Comment
<< Home