Magyaros megemlékezés
Kevés magyar (nyelvű) napilap emlékezett meg az első atombomba-robbantás 60. évfordulójáról. A hírkeresőprogram szerint a Magyar Nemzet. Az oldalra rákattintva aztán kiderül, hogy a Népszabadság amerikai tudósítójától idézet csak a MNO. A beszámolót olvasva, valahonnan nagyon ismerősnek tűnik a szöveg. Nem kell sokáig törnöm a fejem. Az AP amerikai hírügynökség tudósítójának, Felicia Fonseca-nak cikkét fordította le a Népszabadság washingtoni munkatársa saját neve alatt. És, hogy nehezebben lehessen rájönni a turpisságra, a tudósításban szereplő riportalanyok sorrendjét felcserélte.Néhány példa
NSZ első mondata:
Atyaisten, milyen szép! - az új-mexikói sivatagban ezek voltak Ben Benjamin fotográfus első szavai, amikor hatvan éve, 1945. július 16-án megpillantotta az első atomrobbanás nyomán felszálló tűzgömböt.
Ez a mondat valahol az eredeti cikk vége felé található:
Ben Benjamin, a photographer who documented the Manhattan Project, recalled that after seeing the blast he said: “My God, it’s beautiful. But I also thought, ‘Didn’t these guys bring it on themselves?’ Look what they did at Pearl Harbor.”
(Ben Benjamin, egy fényképész, aki a Manhattan Project-et (tervet) dokumentálta, emlékszik mit mondott a robbanást látva: „Istenem, milyen gyönyörű! Aztán arra gondoltam, „Nem saját magukra hozták ezt (a bajt) ezek?” Nézd, mit csináltak Pearl Habor-ból.”)
NSZ második mondata:
A 350 kilométerre lévő Portalesben egy reggelit készítő nagymama kiparancsolta ágyából és letérdepeltette kisunokáját: - Imádkozz, eljött az Úr! Nyugaton kelt fel a Nap!
Az AP helyszíni tudósítása meg így kezdődik:
Emmett Hatch’s grandmother ordered him to drop to his knees and pray on July 16, 1945, shortly after the world’s first atomic blast.
She was awake at 5:29:45 Mountain War Time that morning in Portales to make breakfast and saw the explosion from more than 220 miles (350 kilometers) away.
“She thought it was the coming of the Lord, because the sun rose in the west that day,” said Hatch, who was 8 years old at the time.
(1945. július 16.-án röviddel a világ első atomrobbantása után Emmett Hatch-ot nagymamája felszólította, hogy térdeljen le és imádkozzék. A nagymama ezen a reggelen helyi idő szerint félhatkor kelt, hogy reggelit készítsen, amikor egy robbanást látott Portales-től több mint 220 mérföldre (350 km). „Azt hitte az Úr jött el, mivel a Nap Nyugaton kelt fel ezen a napon” – meséli Hatch, aki akkor nyolc éves volt.)
Gyakorlatilag a Népszabadság egész washingtoni tudósítása ollózás az AP jelentéséből.
De, ami a legviccesebb. Mindezt egy fülöp-szigeteki újság (The Manila Times) internetes oldalán olvastam. (Forrásnak az AP és Felicia Fonseca neve megadva - természetesen)
posted by Pocakos @ 9:04 PM
2 Comments:
Szerintem ez bevált szokás a magyar sajtóban, többször volt már ilyen.
(Sajna most egy példa sem jut eszembe. :|)
Ami engem valóban bosszant és elszomorít: hogy a magyar változat manipulált. Például lemaradt a fotós véleményéből, hogy azért örült (tetszett neki), mert ezzel Pearl Harbor-ért megfizetnek. A kisfiús story-ból, meg a gyermek életkora hiányzik. Amiből rögtön következtetni lehet(ne), hogy mennyire valós a washingtoni tudósító megjegyzése: "....Az atombombát kifejlesztő Manhattan-terv AP hírügynökségnek nyilatkozó egykori résztvevői...." A kapuőr kiskatona, aki akkor 18 éves volt, ma 78. Vajon hány „atombomba kifejlesztő” nyilatkozhatott az AP-nek? Erre mondják, hogy ügyes, de inkább: manipulált.
Post a Comment
<< Home