Friday, March 27, 2009

A Thyssen dinasztia, avagy ami az MTI jelentéséből kimaradt

...... ezzel a címmel írtam meg észrevételeimet David Litchfield budapesti látogatása kapcsán. Részletek ITT (kattints rá!)



Tuesday, March 24, 2009

A magyar médiáról a Zentai-ügy kapcsán

....... ezzel a címmel írtam meg észrevételeimet a háborús bűnökkel kapcsolatos hírek hazai tálalásáról. Részletek ITT (kattints rá!)

Monday, March 23, 2009

Miért hagytuk, hogy így legyen?

........ ezzel a címmel írtam meg véleményemet a "kormányválság"-ról, ami inkább csak bűnbak keresésnek tűnik, hiszen az ország gazdasági helyzetéről - ezekben a napokban - nem igazán esik szó. Részletek ITT (kattints rá! )

Friday, March 20, 2009

Befejezetlen múlt

Az MTI-re hivatkozva a magyar hírportálok (index.hu, hirszerzo.hu) is beszámoltak arról a volt náci koncentrációs táborőrről, akit a napokban toloncoltak ki az Egyesült Államokból, miután elismerte, hogy 1943-ban azzal a paranccsal teljesített őrszolgálatot, hogy a tömegmészárlás elől elmenekülőket lője le. Az egykori SS katona szabad emberként érkezett Ausztriába, mivel a jelenlegi osztrák törvények nem engedik meg, hogy háborús bűnösként perbe fogják. A most 83 éves Josias Kumpf sohasem volt osztrák állampolgár. 1926-ban született az akkori Jugoszláviában német kisebbség tagjaként. Később csatlakozott az SS-hez, előbb a sachsenhausen-i koncentrációs táborban, majd a lengyelországi Trawniki kényszermunkatáborában kapott kiképzést. Az itt kiképzetteket a köznyelv csak „trawniki”-nek nevezte, mely a kivételes brutalitással volt egyenlő. Eleinte szovjet hadifoglyok, majd a megszállt területek önként jelentkezői közül toborozták a különleges egység (SS-Division Totenkopf) tagjait.

Az amerikai igazságügyi minisztérium indoklásában szerepel, hogy Kumpf őrszolgálatban volt, azon az 1943. novemberi napon is, amikor 8000 zsidót – köztük 400 gyereket – lőttek halomra egy gödörbe. Az egykori SS-őr 1956-ban érkezett Ausztriából az Egyesült Államokba, ezért most oda küldték vissza. A bécsi igazságügyi minisztérium szóvivője szerint az osztrák hatóságok nem tudnak Kumpf-fal mit kezdeni, mivel sohasem volt osztrák állampolgár, bűnét nem Ausztriában követte el, ráadásul tettének elkövetésekor még nem volt nagykorú. 1943-ban mindössze 17 éves volt, és az osztrák törvények szerint legalább 20 évesnek kell lennie annak, hogy valakit háborús bűn miatt el lehessen ítélni. Az 1946-os törvény azt is kimondja, hogy a húsz esztendő alatti személy által elkövetett (háborús) bűn húsz év után elévül. Mivel Kumpf-ot már 2003-ban megfosztották amerikai állampolgárságától, így hontalanként érkezett Ausztriába, és - ugyancsak az osztrák törvények szerint - ilyen személyt nem lehet kiutasítani, továbbküldeni, (mert nincs hova). Ezekről a tényekről az osztrák fél már korábban értesítette az amerikai hatóságokat, akik ennek ellenére Ausztriába küldték az egykori SS-őrt, mivel ebből az országból érkezett az Egyesült Államokba.

Forrás: Reuters, derStandard

.
Kapcsolódó anyag

A Zentai story - kronológia

.

Sunday, March 15, 2009

A magyar külügy baklövése

Érdekes módon a hazai média valahogy nem kapta fel, a külügyminisztérium legújabb blamázsát, ami miatt Nagy-Britannia budapesti nagykövetsége egy közlemény kiadására kényszerült.

Az MTI csütörtöki (márc. 12) angol nyelvű hírei között a külügyi szóvivő (Szelestey Lajos) jelezi, hogy a tárca felhívta a Nagy-Britanniában munkát keresők figyelmét, hogy a szigetországot a gazdasági válság jobban érintette, mint a többi EU tagországot, és a munkanélküliek száma kétszer olyan magas, mint az európai átlag. Ezért nulla lehetőség állást kapni a brit munkapiacon. Ráadásul a brit munkaadók gyakran megtagadják a teljes bér kifizetését, vagy másmódon sértik meg a munkaszerződéseket. Mindezek közlését azért tartja fontosnak a (a magyar) külügyminisztérium, mert a nagy-britanniai kirendeltségen megszaporodtak a munkájukat elveszített, és segítséget kérő magyarok száma.

A hírre reagálva a budapesti Brit Nagykövetség is közleményt tett közzé saját honlapján. Eszerint:

"........A budapesti (brit) nagykövetség nem tartja fair-nek a magyar külügy figyelmeztetését, hiszen az Egyesült Királyság az EU tagállamok közül elsőként nyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozók előtt, és a dolgozni vágyó magyarokat szívesen látják.

Igaz, az Egyesült Királyság gazdasága recesszióban van, és a nő a munkanélküliek száma, de az már nem igaz, hogy a válság jobban érintené, mint a többi EU tagországot. Nem igaz, hogy a brit munkanélküliség az európai átlag kétszerese lenne, valójában az alatt van (7 %). A brit kormány és Nemzeti Bank komolyan veszi a válság mielőbbi megoldását, ezért csökkentette az ÁFÁ-t, rekord alacsonyra vágta a banki kamatlábat, és támogatást nyújt a bankoknak és ingatlanhitel tulajdonosoknak.

A (brit) nagykövetség nem tudja, hogy a magyar külügy honnan veszi, hogy a brit munkaadók körében növekszik a munkaszerződés-szegők száma. A ritkán előforduló ilyen esetekben a munkavállalóknak lehetőségük van a teljes körű és ingyenes jogsegélyre......"


Többek között ez (is) olvasható a budapesti Brit Nagykövetség sajtóközleményében.
A meglehetősen szokatlan magyar diplomáciai nyilatkozatról, és annak brit, ill. nemzetközi visszhangjáról a hírszerző számolt be, valamint számtalan internetes portál a világ különböző részén. Például: Forbes, (német) DPA, vagy a TaiwanNews


Az eset egyetlen – számomra – érthetetlen pontja: miközben a külügyi szóvivő csütörtökön juttatta el nyilatkozatát az MTI-hez (angol nyelven), és a budapesti brit követség még aznap válaszolt honlapján, addig a külügyminisztérium honlapján mint a (londoni magyar) NAGYKÖVETSÉG FIGYELMEZTETÉSE! február 18-i dátummal, azaz közel egy hónapja, olvasható a magyar nyelvű felhívás.




Tuesday, March 10, 2009

Zentai és a magyar média

Charles Zentai Károly egész napos meghallgatásáról szóló (ausztrál) beszámolók elsősorban a védelem érveit ismertetik, ill. a helyszíni tudósítások alapján (lassan) összeáll az a kép, amiről a magyar média mélyen hallgat: az ausztrál jogrend, jogrendszer adta lehetőségek ismertetése, amiket az állampolgár saját védelmében igénybe vehet.

A Magyar Köztársaság által képviselt vádat jól ismeri a hazai közvélemény, viszont a gyanúsított védekezéséről és az ausztrál jogrendről nem igazán tájékoztat a magyar média.

Néhány példa

„.......Az ügyben első fokon eljáró perthi bíróság tavaly augusztusban úgy határozott, hogy Zentai kiadható Magyarországnak. A döntés ellen ügyvédei kedden az ottani szövetségi bíróságon fellebbezést nyújtottak be. Indoklásuk szerint az állítólagos gyilkosság, amellyel védencüket vádolják, az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncselekménynek…….” (Népszabadság Online – nol) (hirszerzo.huMTI-re hivatkozva!)

Tévedések és félretájékoztatások tömege!


1. - a perth-i bíróság tavaly augusztusban nem arról határozott, hogy Zentai kiadható Magyarországnak, hanem (Barbara Lane bírónő) azt állapította meg, a magyar kiadatási kérelem formailag(!) megfelel az ausztrál előírásoknak. Magáról a kiadatásról az végső döntést a központi (szövetségi) kormány hozza majd meg, miután a megvádolt állampolgár valamennyi fellebbezési lehetőségével élt, ill. azokat kimerítette.

2. - a tavaly augusztus 20-i perth-i megállapítás elleni fellebbezésre, akkor, 15 napja volt Zentainak, aki ezzel a lehetőséggel élt is, aminek eredményeként mára (2009. március 10.) tűzte ki a vádlott meghallgatását a Szövetségi Bíróság.

3. - a védők nem (csak) azt hozzák fel, hogy az akkori magyar törvények alapján nem minősül(t) háborús bűncselekménynek Zentai tette, hanem azt is, hogy a háborús bűncselekményekre vonatkozó törvények 1945 után születtek, és a Magyar Köztársaságnak mai napig sincs olyan törvénye, amely az 1945 előtti törvények felülírására vonatkozna. „Pedig lett volna rá elég idő és lehetőség, a magyar állam azonban nem élt vele” – állítja Zentai ausztrál védőügyvédje. („….. Hungary had the opportunity to apply the law retrospectively, but had not done so……”)

3. 1. - a magyar megfogalmazás ("...az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncslekménynek....") félrevezető! Hiszen, azt sugallja, mintha Zentai és a védelem ezáltal elismerné a a brutális gyilkosságban való közreműködést. A védelem, ezzel szemben a magyar kiadatási kérelem "szabályosságát", megfelelősségét vitatja, azt állítva, hogy a kiadatási kérelem egy olyan (1945-ös) törvényre hivatkozik, ami legalább egy évvel később született, mint amire hivatkozik. (".......Mr. Donaldson said the war crime with which Mr Zentai has been charged was not introduced until 1945, a year after the alleged offence......." - The Australian )


Szinte valamennyi magyar hírforrás megemlíti:

„…..A Simon Wiesenthal központ listáján Zentai Károly a tíz legkeresettebb háborús bűnös között szerepel. Ha kiadják Magyarországnak, ő lesz az első ausztrál állampolgár, akit háborús bűn elkövetésének vádjával bíróság elé állítanak….” (index.hu)

Ugyanakkor a hazai média egyöntetűen mélyen hallgat, hogy a Simon Wiesenthal Központ azon tízes „toplistá”-ján, ahol a legkeresettebb háborús bűnösök neve szerepel, és az ausztrál (állampolgár) Zentai a hetedik helyen található, a harmadik hely „tulajdonosa” a Magyarországon (szabadon) élő Képíró Sándor.



A Zentai story - kronológia

.

Monday, March 09, 2009

Polygraph a kiadatás ellen (?)

Holnap (március 10.) újból bíróság elé áll Charles Zentai Károly, hogy meggyőzze az ausztrál hatóságokat a magyar kiadatási kérelem megtagadásáról. A Magyarországon háborús bűnökkel gyanúsított, mi több vádolt, egykori magyar katonatiszt lakhelyén, a nyugat-ausztáliai Perth-ben, ül össze a Szövetségi Bíróság (Federal Court), hogy (ismét) meghallgassa Zentai érveit. A tavaly augusztus 20-án hozott helyi illetőségű bírói döntés szerint a magyar kiadatási kérelem megfelel(t) az ausztrál jogi formalitásoknak, ami ellen fellebbezési lehetőséggel élhet a kiadatásra váró. Zentai és ügyvédei éltek ezzel a lehetőséggel, így az ügy most visszakerült a Szövetségi Bírósághoz. Az ausztrál sajtó már az utóbbi időben megszellőztette, hogy kedvezőtlen fordulat következett be a védelem részére. Zentai állítását, hogy Balázs Péter brutális meggyilkolása előtt egy nappal, 1944. november 06-án, hagyta el Budapestet, két tanú is igazolni látszott: az Ausztráliában élő 93 éves nővére (Julia Nikoletti), és a Magyarországon, Budafokon lakó nyolcvanas éveiben járó Fonyódi Stefi. Azonban Zentai nővére tavaly ősszel elhunyt, a budafoki tanú, pedig nem emlékszik a főváros elhagyásának pontos napjára. Ezért a kiadatása ellen küzdő 87 éves egykori katonatiszt a múlt héten önként alávette magát egy hazugságvizsgálatnak, mely 96 %-os eredményt hozott. Ezzel a bizonyítvánnyal próbálja majd a március 10-i tárgyaláson alátámasztani igazmondását a háborús bűnnel gyanúsított Charles Zentai Károly.

.
A Zentai story - kronológia


.