Zentai és a magyar média
Charles Zentai Károly egész napos meghallgatásáról szóló (ausztrál) beszámolók elsősorban a védelem érveit ismertetik, ill. a helyszíni tudósítások alapján (lassan) összeáll az a kép, amiről a magyar média mélyen hallgat: az ausztrál jogrend, jogrendszer adta lehetőségek ismertetése, amiket az állampolgár saját védelmében igénybe vehet.A Magyar Köztársaság által képviselt vádat jól ismeri a hazai közvélemény, viszont a gyanúsított védekezéséről és az ausztrál jogrendről nem igazán tájékoztat a magyar média.
Néhány példa
„.......Az ügyben első fokon eljáró perthi bíróság tavaly augusztusban úgy határozott, hogy Zentai kiadható Magyarországnak. A döntés ellen ügyvédei kedden az ottani szövetségi bíróságon fellebbezést nyújtottak be. Indoklásuk szerint az állítólagos gyilkosság, amellyel védencüket vádolják, az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncselekménynek…….” (Népszabadság Online – nol) (hirszerzo.hu – MTI-re hivatkozva!)
Tévedések és félretájékoztatások tömege!
1. - a perth-i bíróság tavaly augusztusban nem arról határozott, hogy Zentai kiadható Magyarországnak, hanem (Barbara Lane bírónő) azt állapította meg, a magyar kiadatási kérelem formailag(!) megfelel az ausztrál előírásoknak. Magáról a kiadatásról az végső döntést a központi (szövetségi) kormány hozza majd meg, miután a megvádolt állampolgár valamennyi fellebbezési lehetőségével élt, ill. azokat kimerítette.
2. - a tavaly augusztus 20-i perth-i megállapítás elleni fellebbezésre, akkor, 15 napja volt Zentainak, aki ezzel a lehetőséggel élt is, aminek eredményeként mára (2009. március 10.) tűzte ki a vádlott meghallgatását a Szövetségi Bíróság.
3. - a védők nem (csak) azt hozzák fel, hogy az akkori magyar törvények alapján nem minősül(t) háborús bűncselekménynek Zentai tette, hanem azt is, hogy a háborús bűncselekményekre vonatkozó törvények 1945 után születtek, és a Magyar Köztársaságnak mai napig sincs olyan törvénye, amely az 1945 előtti törvények felülírására vonatkozna. „Pedig lett volna rá elég idő és lehetőség, a magyar állam azonban nem élt vele” – állítja Zentai ausztrál védőügyvédje. („….. Hungary had the opportunity to apply the law retrospectively, but had not done so……”)
3. 1. - a magyar megfogalmazás ("...az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncslekménynek....") félrevezető! Hiszen, azt sugallja, mintha Zentai és a védelem ezáltal elismerné a a brutális gyilkosságban való közreműködést. A védelem, ezzel szemben a magyar kiadatási kérelem "szabályosságát", megfelelősségét vitatja, azt állítva, hogy a kiadatási kérelem egy olyan (1945-ös) törvényre hivatkozik, ami legalább egy évvel később született, mint amire hivatkozik. (".......Mr. Donaldson said the war crime with which Mr Zentai has been charged was not introduced until 1945, a year after the alleged offence......." - The Australian )
Szinte valamennyi magyar hírforrás megemlíti:
„…..A Simon Wiesenthal központ listáján Zentai Károly a tíz legkeresettebb háborús bűnös között szerepel. Ha kiadják Magyarországnak, ő lesz az első ausztrál állampolgár, akit háborús bűn elkövetésének vádjával bíróság elé állítanak….” (index.hu)
Ugyanakkor a hazai média egyöntetűen mélyen hallgat, hogy a Simon Wiesenthal Központ azon tízes „toplistá”-ján, ahol a legkeresettebb háborús bűnösök neve szerepel, és az ausztrál (állampolgár) Zentai a hetedik helyen található, a harmadik hely „tulajdonosa” a Magyarországon (szabadon) élő Képíró Sándor.
A Zentai story - kronológia
.
posted by Pocakos @ 12:13 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home