Magyaros készülődés
Tegnap (május 13.) a számlálóm egy igen aktív olvasót jelzett, aki a Charles Zentai Károly-ról szóló bejegyzéseimet tanulmányozta. Ma (május 14.) pedig a Hírszerző nevű hírportálon hosszabb cikk jelent meg a kiadatási meghallgatására váró Zentai Károlyról. Az írás korrektül foglalja össze az eddig történteket, és a szerző (Kiss Ádám) becsületére legyen mondva, szerénységemet is megemlítette.Számomra az egyetlen új elem: a magyarországi „készülődés”. Ezek szerint
„……..Zentai perére itthon már felkészült a katonai ügyészség. Lefolytatták a nyomozást, és ha az ausztrálok átadják Zentait, akkor a tárgyalását minél hamarabb meg fogják kezdeni, melyhez indítványozzák a vádlott letartóztatását, elkerülendő, hogy esetleg hazautazzon Ausztráliába. A katonai ügyészség szóvivője szerint Zentai akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat……”
Megdöbbentő! Pedig dicsérnem kellene a Hírszerzőt, hogy végre a hazai média is kezdi felfedezni: foglalkozni kell ezzel a témával. A közvéleményt tájékoztatni illene, hogy mivel is vádolják a volt magyar katonát, és ha bíróság elé állítják, annak mi lesz a lefolyása. Sajnos, Kiss Ádám sem járta igazán körbe ezt a témát. Viszont, cikke fent idézett első bekezdése sok mindent elárul arról, ami – számomra – valóban megdöbbentő.
Az ügyészségi szóvivő mintha nem lenne tisztába szavai súlyával, és teljesen hülyének nézné az ügyet és annak lefolyását figyelőket.
Kezdjük ott, hogy nyílttitok: a magyar hatóságok semmilyen nyomozást nem folytattak le. A brutálisan meggyilkolt Balázs Péter ügyvéd édesapja gyűjtötte össze a Zentai Károly elleni bizonyítékokat. Miután a magyar hatóságok semmit sem tettek Zentai felkutatására, az ügyet ad acta-ra tették. Balázsék megtudták, hogy Zentai édesanyja Ausztráliába vándorolt ki. Így jutottak az egykori katona nyomára. Ez azonban a magyar hatóságokat nem érdekelte. Csak amikor a Simon Wiesenthal Központ meghirdette a még élő, és az igazságszolgáltatás előtt magát még nem tisztázott, háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatására az „Utolsó esély” nevű programját, - a Balázs család átadta az összegyűjtött iratokat a náci-vadász szervezetnek. A Wiesenthal Központ pedig a periratot eljuttatta a magyar hatóságokhoz, azzal, hogy (végre!) cselekedjenek.
Elképesztő hatásvadász kijelentés az ügyészségi szóvivő részéről azt állítani: azért kell (majd) Zentait letartóztatni, hogy megakadályozzák esetleges hazautazását Ausztráliába, és „akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat”.
Aki kicsit is jártas bűnügyekben, vagy csak újságot olvas, az tudja, hogy gyilkosságban való bűnrészességért (amivel Zentait vádolják) nem adnak életfogytiglani börtönbüntetést. Még a szigorúbb katonai törvények szerint sem. Apropó. Zentai felett miért katonai bíróság fog dönteni? A nyugati világban a háborús bűnösökről civil, polgári bíróság dönt. De ennek megválaszolása nem a szóvivő kompetenciája. A szökés lehetőségére hivatkozás, mint a letartóztatás (egyetlen) oka viszont kicsit nevetséges. Pláne, ha arra gondolunk, hogy egy olyan emberről van szó, akinek fényképe már most bejárta a világot. Természetesen szabad mozgásában korlátozni kell, de egy 86 éves vádlott esetében talán a háziőrizet is megfelelne, főleg, ha még óvadékot is kérnének tőle.
Ezek csak egy laikus első reflexei a hazai sületlenségek hallatán, olvasatán. A magyar hatóságoknak, és a hazai médiának ennél sokkal jobban kellene felkészülnie és a lakosságot is felkészítenie egy ilyen világszenzációnak ígérkező tárgyalásra, perre.
.
A Zentai story.
posted by Pocakos @ 7:03 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home