Monday, May 05, 2008

Zavargásokról zavarosan

A Népszabadság legutóbbi (május 03.) berlini tudósításának címe: „Beckstein: Nem akarunk itt náci bandát!” majd a mindent megmagyarázó „alcím”: Zavargásokba, utcai háborúkba torkolltak a május elsejei felvonulások több német nagyvárosban. A legsúlyosabb összetűzésekre Hamburgban került sor, itt neonácik csaptak össze antifasiszta tüntetőkkel.

A tudósító Dési András két rövid bekezdésben kifejti, hogy „…A verekedéseket az "újbarna" NPD hívei kezdték,…..”

A következő bekezdést érdemes szó szerint idézni, hiszen itt magyarázza meg a berlini tudósító tudósításának („frappáns”, antifasiszta) címét: "....A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) is csatlakozott azon szervezetekhez, amelyek követelik az idegengyűlölő NPD betiltását. Günther Beckstein (CSU) bajor tartományi kormányfő Nürnbergben, a nemzetiszocialisták által egykor felgyújtott zsinagóga helyén rendezett antifasiszta gyűlésen azzal fordult hallgatóságához: "náci bandát nem akarunk itt!" ....."

A németországi május elsejei eseményekről szóló berlini tudósítás következő, s egyben utolsó bekezdése, pedig azt feszegeti, hogy a szocdem párt, és annak vezetője Kurt Beck (SPD) mennyire népszerűtlen. Végül megállapítja:"...... Közvetlen kancellárválasztás esetén a szavazók mindössze 14 százaléka voksolna rá, a jelenleg hivatalban lévő kormányfő, Angela Merkel (CDU) viszont 68 százalékot kapna......"

Hogy ennek az utolsó bekezdésnek mi köze van a május elsejéhez, a zavargásokhoz, pláne a tudósítás címéhez, hogy mit mondott a bajor miniszterelnök Nürnbergben? Nem tudom.

A németországi május elsejei eseményekről lényegesen pontosabb információkat kapunk, ha például beleolvasunk a Die Welt tudósításába. Ebből világosan kiderül, hogy a rendbontásokért egyforma felelősség terheli a szélsőjobbot és a szélsőbalt, mivel nagyon nehéz az erőszakos csoportosulások közti politikai határt meghúzni. Lásd autonómok, kaotikusok stb. A rendbontások rendszerint már egy nappal előbb elkezdődnek. Ugyanis országszerte április 30-ról május elsejére virradóra ünneplik a Walpurgisnacht-ot (Valpurga v. Szent Walburga éj). Ez a májusfa-állítás ideje, és egy ősrégi (pogány, kelta, germán) hagyományból ered, amikor (boszorkány)tűzeket is gyújtanak. A szélsőséges elemek már ekkor randalírozni szoktak. Idén azonban először, mintha átvették volna a szakszervezetektől a munka ünnepének hangos megünneplését.

Hamburgban és Nürnbergben pártjuk (NPD) tervezett betiltása ellen szerveztek tüntetést a neonácik. Felvonulásukra ellentüntetéssel készültek az antifasiszták. A hamburgi tüntetések útvonalát a rendőrség szerint a helyi bíróság nem elég körültekintően engedélyezte, így a két tábor egymásnak esett. A randalírozást a neonácik kezdték, akik pl. az egyik hamburgi pályaudvaron, hangszórókon közölték, hogy „mától külön utaznak a külföldiek és a németek”, valamint „le a buzi kormánnyal”-t kiabálták, utalva a nemrég megválasztott CDU-s főpolgármesterre, Ole von Beust-ra, aki közismerten homoszexuális. Az antifasiszta felvonulókhoz csapódott mintegy 700 baloldali rendbontó aztán szabályos utcai csatát vívott mind a neonácikkal, mind a rendőrséggel.

A szocdem párt (SPD) vezére Kurt Beck Mainz-ban mondta el május elsejei ünnepi beszédét, amit a szakszervezetekkel való együttműködésnek szentelt, és főtémája a minimálbér emelése volt. A neonáci pártról, ill. annak betiltásáról még csak említést sem tett.

Ugyanakkor a bajorországi Nürnbergben Günther Beckstein (CSU) bajor miniszterelnök május elsejei beszédében a neonáci pártot (NPD) alkotmányellenesnek nevezte, és betiltását követelte. Nem véletlenül, hiszen a barnaveszély bajor földről indult ki. München volt a náci mozgalom bölcsője, Nürnberg pedig a náci pártnapok állandó színhelye. Itt is összecsaptak a neonácik és a baloldali rendbontók. Beckstein különösen szálka a neonácik szemében, mivel néhány évvel ezelőtt – állítólag viccesen - azt mondta, hogy Bajorország „ötödik törzse” (nemzetisége) a zsidók. Az öt törzs vagy nemzetség: az ősbajorok (Altbayern), a svábok (Schwaben) a frankok (Franken), a (kitelepített) szudétanémetek és a zsidók.

A Népszabadság berlini tudósításából az is kimaradt, hogy a fővárosban, Berlinben, a május elsejei rendbontás a baloldali elemek műve volt. Rátámadtak a békéltető szándékkal a helyszínre érkező Dieter Glietsch rendőrkapitányra, akit kövekkel és üvegekkel dobáltak meg, és akinek végül rabomobilba szállva kellett elmenekülnie.



.
Megjegyzés
(2008. május 05.)

Ha már antifasizmus. Hiába keresem vagy várom a Népszabadság berlini tudósítójának megemlékezését Philipp Freiherr von Boeselager-ről, az 1944. július 20-án Hitler ellen elkövetett sikertelen merénylet túlélőjéről, aki most május elsejére virradóra hunyt el. Az aláírásgyűjtésekben élenjáró, és az antifasizmus bajnokaként tetszelgő NOL szerkesztőség is csak copy-paste-val (azaz egy-az-egyben átmásolva) volt képes átvenni az MTI május 2.-i hírét. Egy sorral vagy gondolattal többre sem tellett, pedig a családnév nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, pláne a volt NDK-sok előtt, akik Magyarországon kerestek menedéket, amíg továbbutazhattak Nyugat-Németországba. A budapesti Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt Csilla Freifrau von Boeselager, aki 1989-es szolgálataiért nyerte el a német állampolgárságot. A kíváló asszonyra már csak azért illene emlékeznie a Népszabadság szerkesztőinek, mert az MTI jelentés is megemlíti, hogy Philipp Freherr von Boeselager a katolikus rend segélyszolgálatának egyik alapítója volt.


.
(Hogy adjunk a bulvárnak is: Csilla asszony halála után, 1995-ben Pitti Katalin operaénekesnő lépett Dr. Wolfhard Feriherr von Boeselager-rel házasságra.)


.
.
Most látom, Dési András mégis csak írt! Igaz, mai (05.05.08) tudósítása alig különbözik a Népszabadságban múlt pénteken (02.05.08) megjelent MTI hírtől. Véleményem itt olvasható.


.

0 Comments:

Post a Comment

<< Home