Távolban a mentesség
A magyar médiát ismét foglalkoztatta az amerikai vízum, ill. vízummentesség. Méghozzá több fronton. A Népszabadság washingtoni tudósítója számolt be meglehetősen zavarosan az elnöki jóváhagyás előtt álló törvénytervezetről, és annak esetleges kihatásairól a magyarokra. Aztán amúgy mellékesen (a schengeni egyezmény kapcsán), említette meg Gyurcsány miniszterelnök és az EU-biztos Franco Frattini a problematikát annak reményében, hogy előbb-utóbb előrelépés lesz ez ügyben is. A HVG pedig egy rémtörténettel, egy magyar vízumkérő kalandjaival a budapesti amerikai követségen, lepte meg olvasóit, ráadásul angol nyelven is. Érdemes a két cikket, különösen az utolsó mondatokat, bekezdéseket összehasonlítani. Az angol változat szerint a nagykövetség belső ügyekről nem nyilatkozik, különben sem volt az esetnek tanúja. A magyar változat szerint az esetet, ill. az ügyet kivizsgálják. Majd az index.hu számolt be egy videokonferenciáról, amit a budapesti amerikai nagykövetség rendezett. (Lehet, hogy a HVG hatására?) Aztán jöttek a – szokásos – mutogatások: lám a lengyelek még rosszabbul állnak, a csehek jobban, de nekik sem biztos a mielőbbi (amerikai) vízummentesség. Ez adta az ötletet e bejegyzés megírásához.Először is két dolgot kevernek a hazai sajtómunkások: más a mentesség, és más a könnyítés. A (vízum)mentesség kizárólag üzleti és turista célú beutazásra vonatkozik, és maximum 90 napra! Tehát, ha valaki az Egyesült Államokban akar dolgozni, tanulni, vagy netán „életvitelszerűen ott tartózkodni”, letelepedni, akkor már „vízumköteles”, pontosabban ottléte tartózkodási engedélyhez kötött. Megjegyzem, az EU-ban is hasonló a helyzet, hiszen, ahhoz, hogy valaki egy másik tagországban dolgozzék, tanuljon vagy életvitelszerűen (90 napnál hosszabb ideig) tartózkodjék, bizony bejelentkezési kötelezettsége van! Csak erről nem igazán tájékoztat a hazai média.
A gazdag, pardon a gazdaságilag fejlett államok elsősorban az illegális munkavállalóktól tartanak, féltik leginkább országukat, lakosságukat, mert azok „olcsóságukkal”, igénytelenségükkel nemcsak a munkalehetőségeket szerezhetik meg az állampolgárok elő, hanem az életszínvonal romlásával járó szociális, belső feszültségeket is okoz(hat)nak.
Nincs másként ez az Egyesült Államok esetében sem. Ez a felfogás, „irányelv” és gyakorlat szinte évszázados, ha nem régebbi, és (részben) független a bevándorlási hullámoktól. Csak olyan országokkal van vízummentesség, amelyek állampolgárai nem próbálják a törvényeket (nagyszámban) kijátszani, és nem élnek vissza a turizmus adta lehetősséggel (és bizalommal), és időben elhagyják az országot. Eddig csak azok az országok kaphatták meg a vízummenteséget, amelyek turistái, odalátogatói közül kevesebb, mint 3 %-a a vízum lejárta után sem hagyta el az Egyesült Államok területét. Az évek folyamán végzett megfigyelések alapján, mára már 27 olyan ország van a világon, amelyek részesei az USA vízummentes politikájának, az úgynevezett Visa Waiver Program-nak:
Andorra, Australia, Austria, Belgium, Brunei, Denmark, Finland, France, Germany, Iceland, Ireland, Italy, Japan, Liechtenstein, Luxembourg, Monaco, the Netherlands, New Zealand, Norway, Portugal, San Marino, Singapore, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland and the United Kingdom.
Itt kell megjegyezni, hogy a budapesti amerikai nagykövetség feladata azoknak a "kiszűrése", akikről feltételezhető: nem fognak időben visszatérni, és nagy valószínűséggel fekete munkából akarnak megélni. Ez a hálátlan feladata, "szűrés", megítélés sokszor félreértésbe torkol(hat) mindkét részről. Az amerikai hozzáállást, ill. annak okát pedig a magyar média nem közvetiti kellő alapossággal és szimpátiával sem a lakosság, sem a vízumkérők felé.
A most aláírásra váró törvénytervezet bizonyos könnyítést hozhat majd ezen a téren, mert a hazautazást megtagadók, ill. a bebocsátást megtagadottak 2 %-os határát, 10 %-ra kívánják felemelni.
Ugyanakkor a terrorfenyegetés, a terrorizmus elleni harc miatt a jövőben jobban meg akarják válogatni a beutazókat. Ennek alapja az új biometrikus útlevél, mely chip formájában sok értékes, és azonnal lehívható, ellenőrizhető adatot szolgál tulajdonosáról. Erről már tavaly hoztak egy rendeletet, melynek értelmében 2006. november 8. óta a vízummentes államok polgárai közül is csak azok léphetnek be az Egyesült Államok területére vízummentesen, akiknek már ez az újfajta útlevelük van. Vagyis személyi adataikat nemcsak magukkal hordozzák, de azt államközi szerződés alapján a biztonsági szervek egymás közt (bármikor) ellenőrizhetik. Ezért javasolták a briteknek már 2005. tavaszán, hogy aki „zökkenőmentesen” akar a jövőben az USA-ba utazni, az jó, ha minél előbb beszerzi az új biometrikus (brit) útlevelét.
Ebből viszont az következik, hogy ha Magyarország el is érné, hogy a renitens, a vízum lejárta után sem hazatérő, állampolgárai száma, aránya - a „rendesekhez” képest - 10 % alá csökkenne, akkor sem kaphatná meg a vízummenteséget, hiszen a biometrikus útlevelet hazánkban még nem vezették be.** A kétoldalú tárgyalások alapja pedig az ilyenfajta útlevelekben lévő adatok hivatalos (és bizalmas) cseréje.
Viszont az ehhez vezető út első nagy lépése lenne, ha az USA bevezetné az ausztrálok által kidolgozott és évek óta (jól) működő elektronikus rendszert (ETA), mely segítségével interneten keresztül is meg lehet szerezni a vízumot. Nem kell sorba állni, megalázó interjúkon részt venni, és az ez úton megkapott (és leellenőrzött) vízummal nagyvalószínűséggel a határról sem küldenek vissza. A rendszert jelenleg az USA is tanulmányozza elsősorban épp a kelet-európaiak miatt.
.
** Tschöppy nevű olvasóm írja, hogy e-útlevelet már tavaly augusztus 29. óta Magyarországon is lehet igényelni. Köszönettel nyugtázom comment-jét, azzal a megjegyzéssel, hogy ez még mindig nem felel meg az amerikai előírásoknak, hiszen - mint a hivatalos web-oldalon olvasható - "....Rendelet előírásainak megfelelően a későbbiekben (2006. június 30-tól számított 36 hónapon belül) ezen adattartalom kiegészül a birtokos digitális ujjlenyomatával....." Ez pedig azt jelenti, hogy a most kiállításra kerülő e-útlevelek csak 2009-től felelhetnek meg az amerikai előírásoknak. Gondolom, ujjlenyomat ügyben ugyancsak a kiállító hatósághoz kell majd (ismételten) fordulni. A távolság tehát csökkent. Vajon a bürokrácia mikor fog?
.
Fejlemény
"Vízummentesség" és a valóság (Saturday, October 18, 2008)
.
posted by Pocakos @ 5:16 PM
2 Comments:
Üdv.
Azt írod, hogy "..biometrikus útlevelet hazánkban még nem vezették be."
Van már e-útlevél, tavaly kezdték el a bevezetését.
http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=csca_hu
Szombat reggel érkeztem haza az Egyesült Államokból, volt olyan utitársam a csoportban, aki már ezzel az útlevéllel utazott.
Köszi! Máris korrigálom!
Post a Comment
<< Home