Saturday, September 03, 2005

A pápa és a Solidarność 1981

folyt.
Sok megemlékezés hangzott el és íródott a független lengyel szakszervezet, a Solidarność megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Véleményem szerint a megemlékezők, „helyzetelemzők” megfeledkezett egy nagyon lényeges, ha nem sorsdöntő eseményről, mely nélkül ez a mozgalom nem jöhetett volna létre: Karol Wojtyla pápává választásáról.

Lássuk kis kronológia harmadik részét (1981), amiből talán követhető II. János Pál tettei hazája, népe és a kelet-európai népek függetlenségévé válásának útján.


1981

január 10 és 24
- A Solidarność első eredménye, úgy ahogy megígérték, e két nap szabad szombat lett.

január 15
- Wałęsa aduencián a pápánál. II. János Pál gratulál a független szakszervezet megalakításához, és kijelenti: „..azok, akik hasonló tipusú munkát végeznek, azoknak joguk van szabadon összejönniük azzal a céllal, hogy meghatározzák a munkájukhoz szükséges juttatásokat. Ez egy alapvető személyi jog.” Majd hozzátette: „ez szigorúan Lengyelország belügye, és a Solidarność-t az igazságosság és a szeretet kell, hogy vezérelje.”

február 12
- Jaruzelski tábornok a parlamentben bejelenti: a kormány őszintén és méltányosan fog dolgozni a szocialista megújuláson a szocialista demokráciáért. Akik a múltban hibát követtek el, azokat meg fogjuk büntetni, és a kormány kinyújtja kezét minden őszinte és jóakaratú hazafi felé. Majd a szokásos: „…tagja maradunk a Varsói Szerződésnek….”

március vége
- Sojuz 81 fedőnéven Varsói Szerződés hadgyakorlat kezdődik Lengyelország területén

április 06
- Prágában a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusán – Brezsnyev jelenlétében – Gustáv Husak kijelenti: anti-szocialista és ellenforradalmi erők fenyegetik a szocializmust Lengyelországban.

április közepe
- befejeződik a Sojuz 81 fedőnévű Varsói Szerződés hadgyakorlat

május 13.
- 17:19 a török terrorista Mehmet Ali Agca a pápa életére tör, amint az egyházfő a Szent Péter téren a hívők között mielőtt megtartaná szokásos szerdai audenciáját. Hatórás operációval megmentik II. János Pál életét.

május 28
- Meghal Wyszynski bíboros.

június 05
- A szovjet Kommunista Párt közleményt ad ki, melyben aggódik a Lengyel Munkáspárt miatt, mivel a Solidarność soraiban ellenforradalmárok bújtak meg.
A levél tartalma vészesen hasonlított ahhoz, amit Dubcek kapott 1968-ban öt VSZ ország elsőtitkárától.

június 10
- Kania lengyel párt elsőtitkár
szükségesnek tartotta központi bizottság űlésén megjegyezni, hogy „az ellenforradalmár akciók veszélyeztetik a szocializmust és a nép életét.”

július 14 -20
- Rendkivül pártkongresszus. Kania marad elsőtitkár.

július vége
- az áruhiány és áremelkedések miatt újabb sztrájkhullám, de ezek már inkább tüntetések. Asszonyok ezrei több nagyváros utcáin kiabálják, hogy „Éhesek vagyunk”. A nyomdászok nem hajlandók a kommunista újságokat nyomtatni. Lech Wałęsa-nak és Glemp bíborosnak sikerül végül is a kormány és pártellenes kedélyeket lecsillapítani.

szeptember
- a Solidarność első kongresszusa Gdanskban.

október 02
- ismét Wałęsa-t választják elnöknek. De csak a szavaztok 55 %-át kapja, amiből kitűnik, hogy sokan több változást akarnak.

A kongresszus után világossá válik, hogy a 10 millió tagot számláló független szakszervezet, maga mögött tudva az egyházat, újabb kihívás az állam, illetve a (kommunista) párt részére, mely időközben elvesztette tagsága egyharmadát.

október 16 -1 8
- Központi Bizottsági ülés, melyen Jaruzelski átveszi a pártvezetést is. Kania helyett ő a párt elsőtitkára. A változást Moszkva üdvözli.

október 20
- Glemp bíboros hazaérkezik Rómából, ahol II. János Pállal találkozott, majd megbeszélést folytat Jaruzelski-vel és Wałęsa-val. Az egyház kezdeményezésére nemzeti megegyezés látszik kialakulni.

október 29
- A Solidarność vezetése felkéri tagjait, hogy tartózkodjanak a sztrájkoktól.

november 11
- A második világháború óta először ünnepelhetik a lengyelek az 1918-ban visszakapott függetlenségüket szabadon, mely elsősorban Pilsudski marshall nevéhez fűződik, akit száműztek Lengyelország 1945 utáni történelméből.

november 18
- Megegyezés a Solidarność és a szakszervezeti ügyek minisztere között.

november 22
- A belbiztonsági erők (ZOMO) házkutatást tartanak Jacek Kuronnál, a KOR vezetőjénél, azzal vádolva, hogy a szocialista állammal ellenséges szervezetet akar(nak) létrehozni. Más Solidarność vezető lakását is átkutatják, hasonló vádakkal.

november 27-28
- Jaruzelski, mint a párt és a kormány feje a parlament elé terjeszt egy törvényjavaslatot, mely rendkivüli esetben a polgárok és az állam érdekeit védené. Ez a lengyel kormánynak teljhatalmat ad(na) abban az esetben, ha "bármi fenyegetné az országot, annak gazdaságát, a szocialista államot, a közrendet és a közbiztonságot."

december 05
- A Solidarność vezetősége úgy döntött, hogy ha Jaruzelski törvényjavaslatát a parlament elfogadja, akkor általános országos sztrájkot hirdetnek. A kompromisszumot kereső Walesa a javaslat ellen szavazott.

december 07
- Látva a feszült helyzetet, az egyház most először egyértelműen a párt ellen, a Solidarność mellé áll. Glemp bíboros felkérte a parlament képviselőit, hogy szavazzák le Jaruzelski törvényjavaslatát.

- Ugyanaznap üzenet jön SZU-ból az állami vezetőknek, hogy eljött az idő a Solidarność tevékenységének beszüntetésére.

- Ugyanaznap a lengyel Rádió részleteket közöl Lech Wałęsa és a Solidarność vezetőinek titokban felvett beszélgetéséből, melyben többek között azt mondja Wałęsa, hogy sohasem bízott azokban akik 1970 óta együttműködtek a rendszerrel, és ha földet adnak a parasztságnak, és megszervezik az önkormányzatokat, akkor a rendszert meg tudják buktatni.

december 12 éjszaka
- A hadsereg és a karhatalom néhány óra alatt megszállja az egész országot.

december 13
- Jaruzelski bevezeti a szükségállapotot. A Solidarność szakszervezet működését felfüggesztik, vezetőit letartóztatják.

- II. János Pál felkéri a hívőket, hogy imádkozzanak a lengyel népért, ahol szükségállapotot vezettek be.



.
1976 -1979, 1980, 1981, 1982 -1985

0 Comments:

Post a Comment

<< Home