Sunday, June 15, 2008

Tájékozatlan magyar tájékoztatás

Olvasom a magyar média hétvégi jelentéseit Zentaival kapcsolatban. Szinte valamennyi főcím valamiféle kárörvendős, bulváros megközelítésben jelzi, hogy a háborús bűnnel vádolt egykori magyar katonatiszt a perköltségek miatt elvesztheti teljes vagyonát. A legtöbb hazai beszámoló az MTI-re hivatkozik pl. a Népszava, ugyanakkor a Népszabadság Online és a Hírszerző a Vasárnapi Hírek abszolút bulvárra vett (saját(os) kiegészítéssel tűzdelt, néhol értelmetlen) fordításával is próbál hangulatot kelteni Zentai ellen. Meglepő, hogy maga a kiadatás ténye nem igazán érdekli a hazai hírszerkesztőket. De, ami valóban elszomorít, hogy fogalmuk sincs az ausztrál jogrendről.

Az alap hír még pénteki (június 13.). Akkor közölték hivatalosan, hogy Zentai nem kaphat „jogsegélyt” (legal aid), azaz az augusztusi meghallgatás költségeit neki kell állnia. Ez azért szokatlan, mert minden (ausztrál) állampolgárnak joga és lehetősége van „ingyen ügyvédet” fogadnia, amennyiben képtelen a védelmet megfizetnie. A magyar államot képviselő ausztrál főügyészség azonban azzal érvel, hogy (mivel ez nem „belügy”, ezért) Zentaira (és ügyére) nem vonatkoznak az ausztrál állampolgárokat megillető alapjogok.

Ez a tény nem jelent meg a magyar hírekben! Pedig Paige Taylor cikke a The Australian szombati számában erről szól. Sőt, a (nyugat-ausztráliai, Perth) WAtoday már csütörtökön (június 12) jelezte, hogy a nagy ausztrál (helyi) lapok (többek között a Sydney Morning Herald és a melbourne-I The Age) hétvégi mellékletében (Good Weekend) interjú jelenik meg Zentaival.


De, térjünk vissza a Magyarországon közszájon forgó The Australian cikkre, melyben szó sincs Zentai nyugdíjáról, és az a “lakás”, amiről a hazai média regél nem más, mint egy “home unit”, ami - talán – “nyugdíjas lakóparki házikó”-nak lehetne nevezni, fordítani. Paige Taylor írásában megemlíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság 200.000.- (ausztrál) dolláros számlát nyugtázott ki Zentainak az elutasított beadványa költségeként. A nyugdíjas embernek kevesebb, mint 40.000 dollárja van, miután vagy 100.000.- dollárt költött ügyvédekre, akik az elmúlt három évben “elvi” (“technikai”) jogi kérdéseket feszegettek, azaz gyakorlatilag nem foglalkoztak közvetlenül magával a Zentai üggyel. Ilyen esetben, amikor a vádlott “fizetésképtelen”, az állam (vagy a közösség) veszi át a perköltségeket egy “ingyen ügyvéd” (legal aid = jogsegély) formájában, személyében. Ezt a jogi lehetőséget tagadta meg a magyar államot képviselő szövetségi főügyészség, mondván Zentai esetére nem vonatkoznak az ausztrál törvények!

Sajnos, a hazai hírközlés iszonyatosan felületes. A Zentai ügyről készített átfogó ismertetésem (Charles Zentai (Steiner) Károlyra várva) ITT olvasható (kattints rá!)






.
A Zentai story (kronológiája)






0 Comments:

Post a Comment

<< Home