Tévedések szomorújátéka
Olvasom a hazai hírportálokon a magánkézbe került katonai temető bizarr történetét. Már az alaphír is elgondolkodtató: valaki megvesz egy gyümölcsöst és sem az eladó, sem a vevő nem tudja, hogy a területen egy temető is található. A védekezéseket, magyarázkodásokat nem tudom elfogadni, még ha azok hihetőek(?) is. Hogyan lehet úgy megvenni valamit, egy ingatlant, egy földterületet, hogy a vevő (vagy annak megbízottja) legalább egyszer ne nézne rá jövőbeli portékájára? És ne tűnne fel, hogy azon egy katonai temető is található? Jó, árverésen vette, és ezek szerint a vevőt nem igazán érdekelte, hogy mit vesz, a lényeg, hogy jó áron jusson a termőföldhőz. Ha, így történt, akkor viszont az eladónak, de még inkább a Földhivatal-nak tudnia kellett (volna), hogy mi tartozik az eladásra kínált területhez. Vajon elfogadható, hogy Kiskorpád lakói és önkormányzata feje fölött az állam adta el, vitte árverésre az egykori állami tulajdont, ami valamikor ugyancsak magántulajdon volt? Ami biztos, a temetőt 1945 után létesítették, és azóta, mint minden temető, ez is állami tulajdonban van. Hogy ezt az elmúlt 60 évben sehol sem regisztrálták, sehol sem jegyezték le, ill. be a földhivatalban – egyszerűen nem hiszem! Egyenesen hihetetlen, hogy az elmúlt 60 évben egyszer sem tűnt volna fel, hogy egy gyümölcsösnek és egy temetőnek ugyanaz a helyrajzi száma.
A történtekért senki sem vállalja a felelősséget, és a hazai média a diplomáciából átvette a „félreértés” kifejezést, amivel szinte minden megszólaló, ill. megszólaltatott védekezik, magyarázkodik. Különösen, hogy az esetet a világsajtó is felkapta. A Népszabadság pedig már tompítja az igen kínos helyzetet, amikor mai (január 31.) számában arról ír, hogy
„…….Az orosz sajtó rövid ideig, a védelmi minisztérium pedig egy percig sem tartotta botránynak a kiskorpádi katonai temető elárverezését. Moszkvában technikai hibának tekintik az esetet, amely a termőfölddel együtt eladott, külön helyrajzi számmal nem jelölt, mintegy kétszáz szovjet katona és négy magyar tiszt holttestét rejtő temetőben nem tesz kárt. (…) Az orosz sajtó egynapos felzúdulását sem önmagában a Somogy megyei tévedés okozta. Az érzékeny reakció oka Moszkva és Tallinn vitája az észt főváros központjában álló szovjet katonai emlékmű kapcsán. A bronzszobor és a közelében nyugvó katonák csontjainak áthelyezését utcai zavargások is megelőzték,……”
Ez adta az ötletet, hogy utánajárjak: valóban ilyen bagatell ügyről van szó? A kutakodásom szerint, nemcsak a magyar állam apparatcsikjai tévedtek, hanem a Népszabadság cikkírója is. Az Interneten felelhető infók alapján az ügyről először a Somogy Megyei Online számolt be (itt olvasható) igen korrektül. A polgármesterre hivatkozva minden lényeges dolgot megírt a cikk szerzője. Sejteti, hogy a helybéliek feje fölött adta el az állam, a meglepett új tulajdonos is a fura helyzet mielőbbi rendezése híve, és amit egyetlen magyar hírportál sem vett át a későbbiekben: az elesett szovjet katonák (többsége) valójában fehérorosz (belorusz) és ukrán.
Ez számomra azért fontos, mert itt válik világossá, hogy az eset (kis)emberi, humánus oldalát háttérbe szorítva, a hazai sajtó az ügy politikai és diplomáciai bonyodalmát (a botrányt) próbálja hangsúlyozni, ill. tompítani.
Kissé Karinthy-ra emlékeztet, ahogy ez a január 25.-i helyi hír egy hét alatt a tévedések lavináját zúdította a magyar olvasókra, melyben a már említett Népszabadság tudósítása viszi a pálmát. Kezdve ott, hogy a lap szerint négy magyar tiszt (sicc!) is ott alussza örökálmát. És, hogy az „orosz sajtó egynapos (sicc!) felzúdulása” mögött valójában egy észtországi esemény húzódik meg. A Népszabadság csak azt felejtette megírni, hogy ez az esemény mikor volt. (segítek: tavaly májusban, a „béke első napja” évfordulója idején). Az orosz sajtót és közvéleményt igazából a temető további sorsa érdekli, pontosabban a temető – esetleges – áthelyezése, a holtak megbolygatása.
Ez érződik ki a RIA Novosty hírügynökség angol nyelvű tudósításából is, ahol a budapesti orosz nagykövetség szóvivő(nő)je Irina Zvonova idézi Kiskorpád polgármesterét, aki mint helyi hatóság kijelentette: a sírokat nem viszik sehová.
Ezt a hírt különben – szó szerint – átvette az indiai muzlimok angol nyelvű hírportálja (Indian Muslims)
Ellentétben a Népszabadság állításával, ez a téma nem egynapos felzúdulás volt az orosz sajtóban. A legjobb példa erre a már említett RIA Novosty német nyelvű jelentése, mely már kedden (január 29.) azzal a címmel jelent meg, hogy a „Magyar hatóságok gyümölcsöskertként eladtak egy szovjet katonai temetőt”. Majd két nappal később (január 31.) még mindig téma volt az eset „Magyarország: (állam)igazgatási hiba következtében eladták a szovjet katonai temetőt” címmel.
Talán a legkorrektebb beszámolót az MTI-re hivatkozva a Duna TV hírportálján lehetett olvasni.
.
Zéró tolerancia
Bevallom, kissé meglepődtem, amikor a magyar média hírül adta, hogy a szonda legkisebb elszíneződése esetén is helyben elveszik a vezetői jogosítványt. Különösen az zavart, hogy drága jó médiamunkás kollegáim sok mindent megkérdeztek az illetékesektől, - hogy tájékoztassák a lakosságot – csak azt nem, hogy ez valójában hogyan is néz ki a gyakorlatban? Mert, ugyebár, valahol leállít a rendőrjárőr, udvariasan számba dugja a műszert, majd ha az elszíneződik, még udvariasabban kitessékel a kocsiból és közli, hogy „most pedig nincs tovább”. Igen ám, de én akkor visszakérdeznék: „Rendben, de akkor mondja már meg mégis, hogyan van tovább?” Mert ugyebár, mi lesz az autómmal? Ja, és én hogyan kerülök haza? Mikor és hova kell mennem az jogsím visszaszerzéséért? Szóval, tessék nekem elárulni, mi a teendő ilyen esetben?
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, és azon bosszankodtam, hogy ezekre a kérdéseimre sehol sem kapok választ. Itt egy baromi jó (szándékú) rendelet, csak – mint mindig – annak gyakorlati alkalmazása nincs kidolgozva, átgondolva.
Miközben, ezen morfondíroztam, került a kezembe a katolikus egyház „óvása”.
Őszintén, a miniszternek írt (Püspöki Konferencia) titkári levél meglepett, különösen azon pontja, mely szerint „….az Állami Egyházügyi Hivatal és a Magyar Katolikus Egyház között 1974-ben született egy megállapodás, amely legálissá tette a papoknak "a misézéshez elengedhetetlenül szükséges alkohol" fogyasztását…..”. Furcsállom, egy olyan közel 35 évvel ezelőtt megkötött megállapodásra hivatkozni, amelynek másik szerződő fele (Állami Egyházügyi Hivatal) már nem létezik, és úgy tartják számon, hogy ameddig létezett, addig is egyházellenes volt.
Az elfogyasztott misebor mennyiségének meghatározása nem az én feladatom. Azt azonban tudom, hogy a protestáns egyházak (református, evangélikus) istentiszteletein (úrvacsora osztáskor), nem a lelkész, hanem a hívők veszik magukhoz Jézus Krisztus testét és vérét jelképező ostyát, ill. bort. Eszerint a protestáns egyházak is levelet írhatnának híveik érdekében, hogy autóval tudjanak hazamenni a távolabb lakók.
"Már megint a zsidók jártak jól" – mondhatnánk, hiszen a vallásosak péntek este a szombat beköszöntését egy kupica borral ünneplik. Valószínűleg Mózes már akkor tud(hat)ta, hogy ebből évezredek múlva (is) baj lehet, így aztán megtiltotta nekik, hogy szombaton járműre szálljanak. Sőt, a templomból is gyalog kell hazamenniük.
De, talán még a zsidóknál is jobban jártak a magyarországi muszlimek, akiknek eleve tilos az alkoholfogyasztás. Ezért, aztán Mohamed még Mózesnél is előrelátóbb volt, mikor megvalósította a zéró toleranciát.
.
Elnökjelöltre várva
Eredetileg Soros Györgyről és a magyar médiáról akartam írni. Aztán mikor belemélyedtem abba, amiről a hazai média hallgat (Soros elkötelezett Bush-ellenességéről), érdekes részleteket, háttérinfókat és összefüggéseket véltem felfedezni az amerikai elnökjelöltek múltjában. A részletek ITT olvashatók. (kattints rá!)
Szűznemzés Nyíregyházán
Egy magyarországi akváriumban cápa bébit hozott a világra egy magányos cápa mama. A hír kicsit hihetetlen, de egy észt hírportálon található angol nyelvű szöveg megnevezi, sőt meg is szólaltatja Varga Attila igazgatót, aki először valami viccnek gondolta, amikor az akvárium alján meglátták a cápa bébit, mivel eddig Ibolya, a cápalány volt a nyíregyházi medence egyetlen lakója. Ezért világcsodának számít az eset, amennyiben a DNS vizsgálat is bizonyítani fogja, valóban az anyáé a cápa bébi. Varga igazgató szeretne egy nagyobb medencét építetni, ahova beszereznek majd egy fiú cápát is, hogy teljes legyen a családi boldogság.Frissítés:A hírről még tavaly december 18-án beszámolt a Sóstó ZOO Magazin
Hiszi a piszi (?)
Teljesen más megvilágításban közöl egy magyarországi hírt a Floridában bejegyzett AHN Média nevű digitális hírportál. A szerző, bizonyos Joseph Dela Cruz, Szigligetről keltezett tudósításában így számol be a történtekről:
Egy rablót üldöző rendőrnőt a rendőrség teljes állománnyal együtt kellett kimenteni a jeges Balatonból. Ani Kosut (valószínűleg Kossuth Anna) rendőrnő egy rablót üldözött, amikor véletlenül beleesett Szigligetnél a fagyos tóba. Szigliget középkori váráról híres magyar város, melynek romjai a hegytetőn könnyen felismerhetők. Egy járókelő, aki látta az esetet azonnal értesítette a többi rendőrt, akik az asszony segítségére sietve ugyancsak a vízbe estek. Végül a tűzoltóknak kellett mind a harminc rendőrt a vízből kimenteniük. A sors fintora: a rablót nem kapták el.
És itt (például) az MTI jelentése ugyanerről az esetről.
Ahogy a túloldalon látják
A magyar média elsősorban az oktatás terén való együttműködést emelte ki Sólyom László hétvégi kárpátaljai villámlátogatása kapcsán. Különösen a magyar nyelvű érettségi bevezetését sürgette az államfő, és – a jelentések szerint – a kishatárforgalom meg a környezetvédelem állt megbeszélések középpontjában. A legtöbb magyar nyelvű hírben Munkács neve szerepelt, mint az államfői találkozó színhelye. Ezzel szemben mit olvashatunk az (angol nyelvű) ukrán hírportálokon?
A ForUm szerint Juscsenko elnök két napot töltött a kárpátaljai körzetben, régióban. Január 13-án (vasárnap) megbeszéléseket folytatott Sólyom László magyar államfővel, 14-én (hétfőn) pedig Ivan Gašparovič szlovák államelnökkel.
Juscsenko elismeréssel szólt a magyar-ukrán kishatárforgalomról szóló egyezmény aláírásáról, habár a vízumokkal kapcsolatban van még néhány megoldatlan kérdés. Juscsenko rámutatott, hogy a határátkelők hatékonyságának alacsony szintjére, különösen, ami az áruszállítást és a (polgári) személyautó forgalmat illeti. Az ukrán államfő reményét fejezte ki, hogy magyar részről is hajlandóság fog mutatkozni a problémák megoldására.
Az UNIAN hírportál főcíme szerint Magyarország beleegyezett egy dinamikusabb kapcsolat (ki)építésére. A két államelnök Vylok faluban meglátogatott két általános iskolát, ahol az egyikben ukránul tanítanak, a másikban magyarul. Juscsenko elnök beszédében rámutatott, hogy fontos lenne a magyar nyelvű elemi iskolákban az ukrán nyelv oktatása, mert a végzősök számára csak így nyílhat meg az út az ukrán felsőbb fokú intézményekben való továbbtanuláshoz. Majd a kétoldalú dinamikus fejlesztésekről szólt, mely az oktatás mellett az ukrajnai magyar közösségek és az ukránok közötti kapcsolatokra is kellene terjeszteni.
Válaszában Sólyom László elmondta, hogy hazája nagyra értékeli a magyar közösségek támogatására tett ukrán erőfeszítéseket. Majd megjegyezte, hogy a magyarok saját (anya)nyelven való oktatása nagyon fontos, miközben elismerte, hogy az ukrán nyelv tanításának szükségességét ezekben a (magyar) iskolákban.
Schengennel kapcsolatban Sólyom elmondta, hogy Magyarország mindent elkövet a két ország közti határ átjárhatóságáért, melyről magas szintű tárgyalásokat fognak majd tartani idén márciusban, amikor a magyar államfő hivatalos látogatásra érkezik Ukrajnába.
A találkozó végén Juscsenko elnök számítógépeket, iskolakönyveket és három iskolabuszt ajándékozott a vylok-i iskoláknak.
Őszintén, nem könnyen találtam meg a net-en Vylok falut, ill. annak magyar nevét. Tiszaújlak-ról van szó. Sőt, - hála a wikipédiának! – azt is megtudtam, hogy Edvin Marton is itt született, és igazi neve: Csűry Lajos Edvin, és a moszkvai Csajkovszkij konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait.
Ingyen szex a Való Világ-ban
Big Sister, azaz a Nagy Nővér, a neve annak az Internet valóság show-nak, ahol bárki ingyen veheti igénybe egy prágai bordély szolgáltatásait. Az ötlet (és az elnevezés) a vilászerte hódító Big Brother (Nagy (fiú)Testvér) valóság show-tól származik, és megalkotói a 21. század nagy „Reality TV Show“-jának tekintik. A neves amerikai gazdasági online újság, a Bloomberg beszámolója egy fracia fiatalember élményeivel indít. A Nick becenévre hallgató 36 éves férfi nyolc órát autózott Franciaországból Prágába, hogy a Big Sister nevű bordélyban ingyen szolgáltatásban részesüljön. Persze, mivel a világon semmi sincs ingyen, a kuncsaftnak azért itt is valamit – szép magyar szóval - „fel kell vállalnia“. Az ingyen szex feltétele, hogy az együttlétet kamerák figyelik és veszik fel, és - mint a TV-ben – az online előfizető nézők egyenesben láthatják. A kukkolók 29.95 euro-ért egy hónapon át nézhetik a valóság show-t, mely (fizetős) kábel-tévén is elérhető. A program 2005-ben indult, és azóta több mint 15.000 férfi vette igénybe az ingyen kuplerájt. A szobákban folyó aktust több mint 50 kamera követi, figyeli. Kamerák vannak mindenütt, még a WC-ben is. Állítólag naponta 10-15 ezer virtuális látogatót jeleznek a web-oldal számlálói. A web-oldal tulajdonosa egy IT Service Consulting AG nevű Svájcban bejegyzett cég. A „club“-nak pedig osztrák a tulajdonosa, aki 5 millió eurót fizetett a Prága Óvárosában található épület felújításáért, és aminek ára – állítólag – már bejött. A lányok havi 3-5 ezer eurót keresnek, ami igen jó fizetésnek számít, hiszen a cseh átlagkereset 800 euró. A cikk írója megjegyzi: Csehországban nem tiltja a törvény az „üzletszerű kélyelgést“. Az ingyen bordélyban szezontól függően 25-45 lány dolgozik, és a színfalak mögött 45 „müszaki“ bizosítja a valóság show-t. Az aktusról készült videot, DVD-t pedig az ügyfél (ajándékban) hazaviheti. Ezzel is sokan élnek - a cikk szerint. Akit az ingyen bordély működésének további részletei érdekelnek, az a Big Sister weboldalán (bigsister.net) angol, német, cseh és olasz nyelven mindenről pontosan tájékozódhat.
Gyurcsány a havasokban
Gyurcsány Ferenc és családja Bulgáriában töltötte a téli (iskola)szünetet. Erről az egyik bolgár internetes hírportál számol be, a bansko-i polgármesterre hivatkozva. Aleksandar Kravarov biztosan állítja, hogy a magyar miniszterelnökről van szó, hiszen együtt teáztak. A polgármester szerint Gyurcsány el volt ragadtatva a helytől és megígérte, hogy máskor is eljön ide síelni. A közel Kékestetői (950 m) magasságban fekvő Bansko a wikipédia szerint Kelet-Európa legjobban felszerelt és kiépített síparadicsoma, és Európában az egyik legjobb téli üdülőhely. A jelentés nem tesz említést a Gyurcsány család bolgár "gyökereiről”, azaz Klára asszony édesapjáról. Viszont a polgármester diszkréten elkotyogta, hogy a szomszédos országok kékvérű előkelőségei is itt töltötték az ünnepeket.
