Thursday, March 30, 2006

A gazdaság helyzete

Kelet-Európa idei második legjobban teljesítő tőzsdéje, a magyar, veszélybe került a növekvő költségvetési hiány és annak valószínűsége miatt, hogy a következő hónapi választás legnagyobb pártjai nem fogják a kiadást csökkenteni. Ezzel indítja a Magyarországról szóló jelentését a Bloomberg, majd hozzáteszi: az éves hiány duplája az euró bevezetéséhez megkívánt EU-s szintnek és a központi banknak (MNB) talán kamatot kell emelnie, hogy a pénzt (hiányt) elvonja a tőzsdéről. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott 10 ország közül Magyarország a harmadik legnagyobb ország, és negyedik éve nem képes elérni a kitűzött költségvetési hiány szintet.

Kelet-európai értékpapírokkal foglalkozó dán kereskedő állítja, hogy tavaly évvége óta a magyar értékpapírok, részvények eladását szorgalmazza ügyfeleinek.

Egy frankfurti befektetési tanácsadó szerint a közelgő választáson induló két nagy párt, a kormányzó MSZP és az ellenzékben lévő Fidesz programjából hiányzik a költségvetési hiányt csökkentő meggyőző terv.Nem látjuk, hogy a dolgok változnának (javulnának)” fűzi hozzá, majd megjegyzi, hogy Kóka gazdasági miniszter adócsökkentéssel, valamint az utak és a kórházak fejlesztésére akar többet fordítani, és ezáltal a gazdasági növekedés elérni majd az 5 %-ot. Az ellenzéki Orbán Viktor pedig legalább 7 %-os növekedést helyezett kilátásba kormányra kerülésük esetén. Ugyanakkor a legutóbbi negyedévben csak 4.3 %-os volt a növekedés, ellentétben az előző év ugyanezen időszakával, amikor is 4,5 %-os volt.

A Danske Bank elemzője szerint egyik párt sem fogta még fel, hogy milyen komoly a helyzet, és amennyiben nem sikerül a gazdasági hiányt csökkenteni, akkor az a forint és a kötvények árfolyamzuhanásához fog vezetni.

Az államháztartási hiány a hazai össztermék (GDP) 6,1 %-a volt tavaly, aminek százalékos arányát 2008-ra kevesebb, mint 3 %-ra kell(ene) csökkenteni, hogy az eurót be lehessen vezetni. A Bloomberg gazdasági elemzői szerint azonban ellenkező irányba mozdulnak a mutatók, és ez az arányszám az idén 6,7 % lesz.

Csak összehasonlításként, az államháztartási hiány a hazai össztermék 4,4 %-a volt tavaly Lengyelországban, és 2,8 % Csehországban.

A pénzügyminisztérium 698 milliárd forintos hiánnyal számol az idei első negyedévben, és ez az egész évre tervezett hiánynak majdnem a fele.

A forint 4,3 %-ot esett eddig az idén, és a meggyengült fizetőeszköz megnöveli az import áruk árát, ami inflációgerjesztő. Február 27-én az MNB 1,3 % inflációt prognosztizált erre az évre, ugyanakkor előrejelzése szerint jövőre ez akár a 3 %-ot is elérheti. Az irányadó kamatot azonban tavaly szeptember óta nem változtatta, ami különben az EU-ban a legmagasabb.



.
Megjegyzés

Érdekes, a fenti Bloomberg (ország) elemzés nem szól a külföld, ill. világpiaci hatásokról, amiről manapság előszeretettel beszélnek a hazai szakemberek, elemzők. Például a forint gyengülésével kapcsolatban. Az is megfigyelhető, a külföldi gazdasági elemzők egy ilyen hirtelen árfolyameséskor elvárják a jegybank (MNB) reagálását, lépését a nemzeti valuta érdekében. Általában - első lépésként - "felvásárlással" probálják kivédeni a "támadásokat", azaz az állam, a központi bank külföldi fizetőeszközzel (Euro, USD, stb.) nagymennyiségű hazai valutát (esetünkben forintot) vásárol a világpiacon, és ezáltal "felveri az árát", mivel megnövelte a magyar valuta iránti (színlelt) érdeklődést, keresletet.

A jegybank elnöke, Járai, azonban pont az ellenkező hatást éri/érte el, amikor kijelentette, hogy a MNB nem tesz semmit a forint gyengülése ellen. Sőt az egész kialakult helyzetért a kormányt tette felelőssé, és tanácsokat osztogat a nagynyilvánosság előtt belföldön és külföldön egyaránt. Ez viszont teljesen szokatlan a "nyugati" világban. Sok Greenspan beszédet hallottam, de a Fed elnöke egyszer sem, azaz sohasem bírálta a kormányt (pedig kiszolgált jónéhányat Reagan-től Bush junior-ig!). Greenspan mindig a gazdaság helyzetét elemezte és a várható kilátásokról szólt, valamint, hogy emiatt mire kell számítani, milyen lépésre kényszerül a központi bank (Fed). Olyanról pedig soha sem hallottam, hogy Greenspan külföldön, vagy külföldi bulvárlapnak (mint pl. a bécsi Kurier) nyilatkozott volna, és bírálta volna az US kormányát gazdaságpolitikája miatt.

Erről vajon miért nem olvasható a magyar médiában?


0 Comments:

Post a Comment

<< Home