Sunday, September 18, 2005

Petschauer

Olvasom a Népszabadság részletes beszámolóját – az MTI-re hivatkozva – Petschauer Attila földi maradványainak „állítólagos” megtalálásáról, és a kiváló sportember halálának körülményéről.

„…..A Londonban élő Josef von Dombovary-Treuenburg (...) szombaton azt mondta: a munkaszolgálatos társak tanúvallomásából azt tudja, hogy Petschauer Attilát nem tömegsírba temették. Amikor a munkaszolgálatos századot kísérő osztag parancsnoka megbizonyosodott róla, hogy a volt olimpiai bajnok halott - ez úgy történt, hogy fához kötözték, és egy leveses kondérból forró vizet zúdítottak rá -, utasította a többi munkaszolgálatost, hogy "ássák el"……”
(......)

„…a (londoni magyar) követségnek nincs értesülése, hogy a sírt valóban megtalálták……”


Egy kis kutakodás a net-en, és érdekes dolgokra bukkan az ember. Míg a hivatalos magyar hatóságok, beleértve a külügyet, a londoni magyar nagykövetséget (és az MTI-t), azt állítják, nem tudnak a sír létezéséről, megtalálásáról, addig a Sulinet „Sporttörténelem” rovatában idén (2005) év elején írt cikkében ilyeneket lehet olvasni:

„……A munkaszolgálatosként a frontra vezényelt sportember ismeretlen helyen nyugszik.

A MOB néhány évvel ezelőtt a Farkasréti temetőben obeliszket állított Petschauer Attila és további öt, ismeretlen helyen nyugvó sportember emlékének, most pedig hamvainak hazahozatalát tervezik. ….”
(….)
Halálának hatvan éves évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási megemlékezésen Várlaki György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének korábbi alelnöke írásbeli dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy, az egykori kiváló sportolót nem közös sírban temették el. A MOB ekkor az olimpiai bajnok nyughelyének megállapítását, pontosítását kérte a Hadtörténeti Intézettől. Várlaki György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének korábbi elnöke írásbeli dokumentumokat talált arra nézve, hogy Petschauer Attilát nem közös sírban temették el. Mindezt a hadisírgondozó iroda próbálja ellenőrizni, és kedvező esetben a tervek szerint hazaszállítanák az olimpiai bajnok hamvait…”


Attila halálának 60. évfordulója 2003. január 20-án volt. Tehát a különsír gondolata, létezésére való – komoly, megalapozott – utalások már legalább két és fél éve a hivatalos intézetek, intézmények rendelkezésére állnak. Ha eddig az MTI vagy a külügy, esetleg a londoni magyar nagykövetség még nem nézte volna meg a Sulinet web-oldalait.

Ami pedig a kegyetlen halál körülményeit illeti. Meglehetősen bizarr (vagy képmutató?) ugyancsak a Sulinet-en olvashatók:

„….a jeles olimpikon életét vesztette az ukrajnai hadszíntéren....”
(....)
„..."Szívbajából eredő menetképtelenség miatt" 1943. január 14-én, a doni arcvonal Novogran Hresztiki településnél esett hadifogságba. Feltehetően emberi méltóságában megalázva, több ezer társához hasonlóan a doni áttörés során vesztette életét 1943. január 20-án……”


Megdöbbentő, a fentiek (Népszabadság, MTI) ismeretében ezt olvasni, mint „ismeretterjesztés”-t a fiatalok számára! Azt a látszatot teszi, mintha Petschauer szovjet fogságba esett volna, ennek ellenére a halál időpontját pontosan jelöli meg. Megjegyzem, az MTI verziója is eltér egy egykori muszos bajtárs, a birkózó olimpikon Kárpáti Károly vallomásától, visszaemlékezésétől, mely több helyen is megtalálható a net-en, angol nyelven.

Az (egykor) ünnepelt sportember (Petschauer) kapott egy „kivételes dokumentum”-ot, mely mentesítette a munkaszolgálat alól. Egy utcai rutin ellenőrzés során kiderült, hogy néhány papírt ezek közül otthon felejtett, melynek következében hamarosan egy ukrajnai munkatáborban találta magát, Davidovka-ban. Az egyik sorakozó alkalmával a táborparancsnok Cseh Kálmán honvéd alezredes, aki ugyancsak ott volt az 1928-as olimpián, felismerte egykori sporttársát és barátját, majd az őrséget (keretlegényeket) egy „kis gúnyolódásra” buzdította. Kárpáti visszaemlékezése szerint:

„Az őrség (keretlegények) odakiáltották Petschauer-nek „Te, olimpiai érmes vívó…..lássuk, tudsz-e fára mászni?” Kemény hideg tél ellenére ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le, és úgy másszon fel a fára. Majd az őrök megparancsolták neki, hogy kukorékoljon, miközben vízzel locsolták. Nem sokkal ezután a hidegtől meghalt. (megfagyott)”



.

Úgy látom Petschauer Attila ma jó üzlet, az itt található képek azonban betekintést adnak nemcsak egy család életébe, de abba a korbal is, amiben éltek.

2 Comments:

At 6:36 PM, Blogger Pocakos said...

Úgy tűnik HH is felfedezett valamit, érezte, hogy nem stimmelnek a dolgok, be is kukkantott ide ma kora délután (2005-09-19 14:55:55), aztán megírta cikkét (2005-09-19 17:14:10), és valahogy kifelejtett belőle. ;-))) Nem baj! Csak jelzem, hogy ellentétben HH-val, én nem törlöm ki az ő cikkére mutató linket. ;-)

 
At 9:02 PM, Anonymous jaq said...

mindig is szerettétek egymást. =]

 

Post a Comment

<< Home