Egy ország megvezetve
rás nevű olvasóm a "Rendszerváltók" című írásom hozzászólásában a rendszerváltáshoz vezető út fordulópontját 1982-re datálja, mivel Magyarország akkor lett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagja. A felvetés valóban logikusnak tűnik, főleg Medgyessy Péter volt miniszterelnök titkos ügynök múltjának napvilágra kerülése óta. Hiszen nemcsak a sajtó, de a szakemberek, történészek is nagyjelentőségűnek tartják a magyar csatlakozást, különös tekintettel az akkori nemzetközi helyzetre, a Szovjetuniótól való függőségre.Erre utaló, ezt magyarázó néhány fejtegetés, amit a net-en találtam
„……..A hatalom természetesen monolit volt még ekkor, rivális értelmiségi csoportok nem mutatkoztak még a színen, de már a 70-es évek második felében két feladatra kellett koncentrálnia az ország politikai vezetésének. Egyfelől gondoskodnia kellett az ország gazdasági túléléséről (s ez a nyugati országok felé való nyitást tette szükségessé); másfelől fenn kellett tartania az ország ideológiai elkötelezettségét a szövetséges országok irányába.
(Csizmadia Ervin: Medgyessy öt éve ÉS )
„…….Medgyessy azt válaszolta, hogy az IMF-csatlakozási tárgyalások titkossága miatt. Elmondta, hogy 1968-ban a szovjetek megakadályozták Magyarország csatlakozását az IMF-hez. Amikor később nyilvánosságra került, hogy újra próbálkozna az ország a csatlakozással, akkor Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagykövetnél szovjet küldöttség tiltakozott ez ellen.
(origo.hu)
„……a szovjet övezet részeként Magyarországnak korlátozott szuverenitása volt. S ezt a korlátozott szuverenitást is alaposan kikezdte például a KGST 1976-os XXX. ülésszaka, amely a szocialista országok egységének növelésére, mondhatnánk, a nyugatihoz hasonló szorosabb integráció megteremtésének programját fogalmazta meg. Az 1968-tól "különutas" Magyarország számára eléggé vészjósló perspektívát jelentett volna, ha a KGST látszategységében kell feloldódnia.
(Csizmadia E. Népszabadság 2002. aug. 10.)
„…eladósodott Magyarország 1982-ben lépett be a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), hogy megmeneküljön a nemzetközi fizetésképtelenségtől: az IMF a pénzügyi élet végső mentsvára, amely szigorú gazdaságpolitikai feltétek mellett ugyan, de akkor is adhat hitelt, ha más már nem hajlandó. A belépő ország természetesen köteles volt megadni főbb gazdasági mutatóit, majd a többi tagországhoz hasonlóan folyamatos adatszolgáltatást kellett teljesítenie. Nyilván már a belépéskor nem vitte rá a lélek a magyar rezsimet az igazmondásra,….”
(Bod Péter Ákos Magyar Szemle 2005. június)
".......A nemzetközi konferenciát Magyarország 20 éves IMF és világbanki tagságának alkalmából rendezték.
Horn Gyula MSZP-s politikus, korábbi miniszterelnök elismerően szólt az 1982. évi vezetésről, amiért az nem engedett a Varsói Szerződés nyomásának és nem engedte a nyugati kapcsolatok befagyasztását, illetve a csatlakozás megakadályozását.
A csatlakozási tárgyalások delegációvezetője (Fekete János – Pocakos) az akkori körülményekről elmondta: 1981 őszén a volt KGST országok súlyos fizetési nehézségekkel küzdöttek, és Magyarország is közel került a fizetésképtelenség bejelentéséhez.
(Magyar Nemzet – MTI-re hivatkozva)
Majd a mai napig élő (városi) legenda:
“…..a régióban elsőként, 1982-ben beléptünk az IMF-be …”
(index.hu 2007. márc. 26)
(Marjai József )………Kormánytagsága idején jelentős lépéseket tett azért, hogy Magyarországot, a keleti blokkból elsőként, felvegyék a Nemzetközi Valutaalapba….”
(index.hu)
".......1982-ben - elsőként a közép- és kelet-európai államok közül - Magyarország az IMF és az IBRD tagja lett......"
(Progress Vállalakozásfejlesztő Alapítvány)
A valóság azonban mást mutat!
A Nemzetközi Valutaalap története szerint jóval a magyar csatlakozás előtt öt, azaz öt „kommunista” ország már tagja volt. 1980-ra azonban számuk kettőre csökkent (Románia és Jugoszlávia), ugyanis időközben szovjetnyomásra Lengyelország, Csehszlovákia és Kuba visszalépett a tagságtól.
Due to the pro-capitalist bias of both organizations, only five Communist states have ventured to join the Bank and the Fund, and by 1980 that number had dwindled to two, Yugoslavia and Romania. Mutual suspicion and hostility, coupled with the reluctance of the Bank and Fund to accommodate the special needs of their Communist members, eventually led to the withdrawal of Poland, Czechoslovakia and Cuba from the organizations. Conversely, Yugoslavia and Romania have received levels of IMF and IBRD funding which exceed the average level of members which are non-Communist, developing nations.
Az egykori Jugoszlávia tagságát meg lehet kérdőjelezni, hiszen nem volt a KGST tagja, tehát szovjetnyomásról nem igazán lehet beszélni. Azért megjegyezendő, hogy már 1968-ban az IMF tagja volt
Ugyanakkor Románia belépési dátuma az IMF honlapja szerint 1972 december 15. , tehát tíz évvel korábban már tagja volt a Nemzetközi Valutaalapnak, mint Magyarország.
Még valami
Az IMF honlapja szerint a magyar csatlakozás dátuma 1982. május 06.
Az origo.hu tudósításában pedig ez olvasható:
"......Medgyessy büszkén emlékezett, hogy a minisztériumban végzett munkájáért 1982. április 4-én a Munka Érdemrendjének arany fokozatával tüntették ki. ..."
Ezek szerint a magyar vezetés, a csatlakozás sikerét illetően, olyan biztos volt a dolgában, hogy egy hónappal korábban már ki is tüntette a „KGB-t elhárító tisztet”?
Kapcsolódó anyagok (időrendi sorrendben)
Wednesday, June 29, 2005
Az IMF is aggódik (?) (a 2005-ös költségvetés kapcsán)
Wednesday, October 29, 2008
Amit a válságról tudni kell
Monday, February 23, 2009
Baj van, nagy baj van (?)
Monday, March 23, 2009
Miért hagytuk, hogy így legyen?
.
Labels: IMF
posted by Pocakos @ 2:24 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home