Tuesday, August 14, 2007

Kényes ügy

Talán a Népszabadság írt a legtöbbet a budapesti izraeli nagykövet állítólagos viselt dolgairól. A titokzatos „Munkatársunktól” jegyzett tudósítás „jeruzsálemi értesülésünk szerint”-tel indít, majd már-már pletyka szinten és stílusban ismereti néhány izraeli lapban megjelent vádak alapján, hogy David Admon nagykövet eleve nem alkalmas a három éve betöltött budapesti pozícióra. Nyugdíjkorhatár felett van (70 éves), nincs felsőfokú végzettsége, rengeteg a(z üzleti) tartozása, adóhátraléka van, a korábbi külügyminiszter „haveri alapon” juttatta neki a nagyköveti posztot. A bulváros jelleg mellett, olcsó politikai odamondogatás is kiérződik a cikkből.

A világhálón található angol nyelvű hírekből aztán következő vádak olvashatók ki.

A Yediot Ahronot napilapra hivatkozva jelenti az AP: David Admon állítólag helyzetét kihasználva magánvállalkozásokba kezdett Magyarországon, és kapcsolatait kihasználva (kis)kapukat nyitott meg fiának és izraeli üzletembereknek - pénzért.

A német DPA-tól származó jelentés, már egy kicsit bővebb. Eszerint állampénzen partit adott barátainak a nagyköveti rezidencián. Az izraeli Haaretz nevű napilapra hivatkozva a német hírügynökség azt is közli, a 70 éves Admon izraeli milliomosoknak tartozik, és a jövedelemadóval is elmaradása van.

A legbeszédesebb (angolul) azonban maga a Haaretz. Ebből megtudhatjuk, hogy az izraeli rendőrség nemzetközi bűnügyi osztálya a Haaretz és a Yedioth Ahronoth nevű izraeli lapok bizonyítékai alapján nyomoz. Az izraeli hatóságok két ügyre koncentrálnak:

1. az egykori budapesti (Szabolcs utcai) zsidókórház megvétele, ahol a fia jutalékot kapott.
2. a már említett magánparti a budapesti nagykövetségen.

Az izraeli üzletemberek „megsegítése" kapcsán a nagykövetet azzal vádolják, hogy egy jeruzsálemi család nevében, akiknek érdekeltségei vannak a magyar fővárosban, felkereste Budapest főpolgármesterét, hogy működési engedélyüket terjessze ki egy játékkaszinóra (is).

Pomázon meg állítólag hozzásegített egy izraeli építési vállalkozót egy hatalmas ingatlan projekt tenderének megnyeréséhez. Sőt, úgy tudják nem egy állami ingatlan projekt elnyeréséhez segített izraeli vállalkozókat.

Persze ezek csak vádak, gyanúsítások és találgatások. Mégis, a fentiek ismeretében, ami számomra a legmeglepőbb: az infórádió-ban nyilatkozó Lattmann Tamás, nemzetközi jogász szerint:

„……A fogadóállamnak nincs köze ahhoz, ha egy országot képviselő nagykövet olyasmit cselekszik, ami saját országában büntetendő, …..”

Lehet, hogy valamit félreértettem, vagy a szakember rosszul fogalmazott, de ez azt jelenti, hogy – függetlenül a diplomáciai előírásoktól, és szabályoktól -, Magyarországon nem büntetik a vesztegetést, a korrupciót?


3 Comments:

At 2:19 AM, Blogger Lattmann Tamás said...

Kedves Pocakos!

Nem azt jelenti. Természetesen büntetik. Ám a magyar hatóságok a diplomáciai mentesség miatt semmit nem tehetnek a másik állam nagykövetével szemben, legfeljebb csak akkor, ha a másik állam lemond a saját nagykövete mentességéről, vagy esetleg ő maga kéri a közreműködést (mert pl. a nagykövete a hazahívás ellenére nem akar hazamenni tisztázni magát, és megszökik).

A lényeg, hogy a diplomáciai kapcsolatok körében a fogadó államnak semmi köze a küldő állam és a küldött személy akármilyen jellegű egymással való viszonyához, abba nem avatkozhat bele.

Üdv,

Lattmann Tamás

 
At 3:40 AM, Blogger Pocakos said...

Kedves Tamás,

köszönöm válaszát, ami továbbra sem arról szól, amire célzok.

".... A fogadóállamnak nincs köze ahhoz, ha egy (...) nagykövet olyasmit cselekszik, AMI SAJÁT ORSZÁGÁBAN BÜNTETENDŐ,..." - ezek az Ön szavai.

Ez a megállapítása (számomra) azt jelenti, hogy Magyarországon nem büntetik - nem a nagykövetet, hanem a tettét! - azaz a korrupciót, a vesztegetést. Hiszen ez ügyben nyomoznak a nagykövet (saját) országában. (és nem Mo.-on, a "tetthelyen"!)

A korrupcióhoz, megvesztegetéshez azonban (legalább) két ember/fél kell. Tehát, ha a nagykövet immunitást élvez, azért még a többi (magyar) résztvevőt felelősségre lehet (sőt, kell) vonni (a magyar törvények szerint), amennyiben Magyarországon is büntetik azokat a cselekedeteket, amikkel a nagykövetet gyanúsítják.

Ha figyelmesen olvasta, utolsó bekezdésem erről szól. Számomra nem a nagykövet (személye, kiléte) a fontos, érdekes, hanem az a környezet (ország, esetünkben Mo.), ahol a korrupciót, a megveszetgetést (ezek szerint) nem büntetik.

 
At 1:35 PM, Blogger Lattmann Tamás said...

Üdv újra!

Értem a felvetést, most vissza is hallgattam a hanganyagot. Az általad (nem gond, ha tegeződünk?) idézett mondat előtt elhangzott ez is:

"amennyiben a diplomáciai képviselet vezetője olyat tesz a fogadó állam területén, amely az ottani törvények szerint bűncselekmény, az adott országnak még akkor is kevés lehetősége van arra, hogy fellépjen vele szemben"

ami úgy gondolom, részben arról szól, amiről most beszélünk. Az általad felvetett kérdésbe az interjú nem nagyon ment bele, úgyhogy nem csoda, ha ezt a részt nem bontottuk ki. Ha megtesszük, akkor ebből a fenti szövegből kell kiindulnunk, de előre bocsájtanám, hogy én csak a nemzetközi jog szempontjából beszéltem erről az ügyről.

Tehát elméletben persze eljárhatna a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárságú gyanúsítottak ellen, de az lenne a probléma, hogy szinte lehetetlen lenne pl. nyomozati cselekményeket végrehajtani, amíg a diplomáciai védettség fennáll. Ha az megszűnik, mert Izrael állam lemond róla, akkor is jóval egyszerűbb lenne megvárni az izraeli vizsgálat eredményeit, és azokat felhasználni bizonyítékként. Természetesen nem ismerem, nem ismerhetem a konkrét ügy részleteit, így abban állást foglalni, hogy egyáltalán történt-e bűncselekmény, nem áll módomban.

Az interjú elkészítésekor a téma a külügy eljárása, és lehetséges eljárása volt, nagyjából erre szűkítettük a beszélgetést is, ezért nem volt erről a részről szó bővebben.

Üdv,

T

 

Post a Comment

<< Home