A Führer megfosztása
Mint azt a világ hírügynökségei jelentik, egy keleti-tengerparti kisváros a mai napon (2007. április 2-án) törölte díszpolgárai sorából Adolf Hitlert. A Rostock közelében fekvő Bad Doberan önkormányzata egyhangú határozata értelmében a Führer többé nem a város díszpolgára. A hír két okból is meglepő, miért tartott ennek a határozatnak a meghozatala ilyen sokáig, ill. miért lett ez hirtelen ilyen sürgős.Ez utóbbira a válasz egyszerűbb. A városhoz tartozó tengerparti üdülőhelyen, Heiligendamm-ban tartják idén júniusban a világ (gazdasági) vezető hatalmai, ill. azok állam- és kormányfői, a G8-ak, esedékes csúcstalálkozóját. A készülődés közben jöttek rá, hogy a díszpolgárok nevét tartalmazó könyvben (még mindig) ott szerepel Adolf Hitler neve. A vendéglátók részére esetleg kínos helyzet elkerülése érdekében sürgősen törölni kellett az egykori díszpolgárt. Mint arról pl. az ausztrál lapok is beszámoltak, a náci időkben több mint négyezer német város választotta díszpolgárává a Führert. Majd, 1945-ben, a legtöbb megfosztotta az ország teljes pusztulását okozó vezért, ettől a megtisztelő és kitüntető címtől. A keletnémet Bad Doberan-ban azonban megfeledkeztek erről. Így az NDK fennállása alatt senkinek sem jutott az eszébe a címfosztás. Ráadásul, Bad Doberan volt az első náci város, mely 1932-ben, tehát még Hitler hatalomra jutása előtt, a Führernek díszpolgári címet adott.
Közben egy alsó-szászországi szociáldemokrata képviselő javasolta, hogy Hitler-t poszthumusz fosszák meg német állampolgárságától. Ez amolyan szimbolikus aktus lenne, de talán sokat segítene a német nép külföldi megítélésében. A javaslatot többen ellenzik. Elsõsorban a jogászok, mert szerintük halála után senkit sem lehet megfosztani állampolgárságtól. Erre nem csak példa, de törvény sincs. Mások arra hivatkoznak, hogy a történelemben betöltött negatív szerepe ellenére világszerte a legismertebb német. A legjobban persze az osztrákok tiltakoznak, már az ötlet ellen is. Talán érthető módon.
A bécsi Kurier részletesen beszámol Hitler állampolgárságáról. A későbbi Führer az osztrák-bajor határfolyó, az Inn, menti Braunau-ban született, és a 20-as években kiállított osztrák útlevele szerint festőművész és író, osztrák állampolgár. Igaz, állandó lakhelye nem szerepel az útiokmányban. Hitler ekkor tájt, már a bajor nemzetiszocialisták vezére. A sikertelen müncheni puccs után öt év börtönre ítélik, de egy bíró jóvoltából csak egy évet ül (mialatt megírja a „Küzdelmem” (Mein Kampf) címû pamfletjét), és az akkori német törvényeknek megfelelően, mint osztrákot kitoloncolták az országból. Hitler, hogy vissza tudjon térni elvbarátai közé, Linzben rögvest benyújtotta az osztrák állampolgárság kötelékéből való elbocsátási kérelmét. Ezt az engedélyt 1925 május 14-én meg is kapta, és ettől a perctől a „minden németek németje” hét éven át hontalanként agitált Bajorországban, ill. egész Németországban. Elvtársai a náci pártban végül egy kis trükkhöz folyamodtak: az alsó-szászországi Braunschweig-ben olyan állami, hivatali állást találtak számára, amelynek betöltését a törvények német állampolgársághoz kötötték. A befolyásos helyi nácik végül elintézték, hogy vezérük 1932-ben (a közelgő parlamenti választások előtt) megkapja a német állampolgárságot, anélkül, hogy egy napot is dolgozott volna új munkahelyén. Viszont képviselőként indulhatott az év végi birodalmi választáson.
Az üggyel kapcsolatban a bécsi Kurier megszólaltat egy osztrák történészt, aki szerint Hitler egyértelműen német, hiszen már a 30-as években is sok vita folyt a Führer német vagy osztrák. Mivel akkoriban a birodalmi vélemény egyértelműen németnek tartotta, azért Hitler igenis német. A történész azonban arról megfeledkezik, hogy vajon ki alakította a 30-as években a “birodalmi véleményt”.
posted by Pocakos @ 12:08 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home