Thursday, January 25, 2007

Az ukrán Petőfi furcsa kálváriája

Azzal kezdődött, hogy a magyar miniszterelnök kárpátaljai látogatásáról beszámoló (angol nyelvű) ukrán hírportálok megemlítették, hogy Juscsenkó elnök Gyurcsány Ferencnél érdeklődött az ukrán Petőfi (Tarasz Sevcsenkó) budapesti szobra iránt. Erre azért kaptam fel a fejem, mert a magyar média egyáltalán nem tett említést erről. A szobor sorsáról aztán a net-en találtam némi utalást, majd az ismert kárpátaljai író Balla. D. Károly (BéDéKá) közreműködésével, vagy inkább közbenjárásával most már kezd kialakulni a kép. A meglehetősen hányatott sorsú szoborról itt olvashatunk az író tollából. BéDéKá a minap közzétette a Fővárosi Önkormányzattól kapott válaszát az ukrán elnök érdeklődését is felkeltett Tarasz Sevcsenkó szobor sorsáról. Néhány megjegyzés a hivatalos levélhez.

Számomra furcsa, mondhatnám tapintatlan, a megszólítás, mármint az „úrazás” hiánya. Ez a stílus a (valamikori) hivatalos (rendőrségi) idézésekre emlékeztet. De sebaj. Igaz, Nyugaton elszoktam ettől. Ott a hivatalos levelekben mindig „Herr”-nek vagy „Mr.”-nek szólítanak, írják a nevem elé. – az EU-tag Magyarország fővárosában úgy látszik ez (még) nem divat.

De nézzük az érdemi, a tartalmi részét! Meglepő BéDéKá levelének, kérdéseinek útja, amelyet eredetileg a Főpolgármesternek címzett. Az magától érthető, hogy nem személyesen Demszky válaszol, ill. járt utána a szobor sorsának. Mindenesetre „Nyugaton”, ilyenkor általában az "Iroda" küld egy „with compliment” nyomtatványt, azzal, hogy „levelét köszönettel nyugtáztuk, arra hamarosan választ kap” – vagy valami ilyesmit, amit „odaát” „píár”-nak neveznek. Ez is csak zárójelben.

Tehát, a Sajtóiroda vette kézbe az „ügyet”, és a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Ügyosztályával és az Ukrán Nagykövetséggel történt előzetes egyeztetés alapján született meg a válasz.

Eszerint, a régi szobor, aminek felállítása („belviszály” miatt) elmaradt, a budapesti Ukrán Nagykövetség kertjében található, és ami a Sajtóiroda fogalmazása szerint „…… tartós letétbe került a Nagykövetséghez, továbbra is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képezi…..” Isteni megfogalmazás! Vajon hány „tartós letétbe helyezett, önkormányzati tulajdont képező” szobor található a fővárosban, és az országban?

Az új szoborról sem tudunk meg semmi konkrétat, azonkívül, hogy „dolgoznak rajta”. Mind a művész, mind a bürokraták. Tetszik, az a finom egymásra mutogatás, ahogy a felállítás „bizonytalan időpontját” magyarázzák. Egyeztetni kell a kerülettel, de azért igazán az ukrán féltől, a szobrászművésztől függ, hogy mikorra lesz kész az alkotás. Miközben azt sem meri leírni az Iroda, hogy hol lesz felállítva Tarasz Sevcsenkó (mell)szobra. Csak az a sejtelmes utalás, hogy „a nagykövetség, a II. kerületben, egy köztéri parkban szeretné elhelyezni”.

Az egész úgy van beállítva, mintha a fővárosnak, és lakóinak semmi köze, érdeke nem fűződne az ukrán Petőfi szobrának budapesti felállításához. Furcsa. Nagyon furcsa.



Előzmények

A budapesti Sevcsenkó szobor esete Thursday, January 18, 2007
Hallgat a magyar média Tuesday, January 16, 2007
Ukrán szemmel Tuesday, January 16, 2007


1 Comments:

At 6:47 PM, Blogger BéDéKá said...

Kösz az összefoglalót.
Talán annyit, hogy nekem bíz az urazás nem hiányzik, bér igaz, hogy Demszkynek, bár személyesen ismerem és tegezősen írtam, így címeztem a feljécet:

"Demszky Gábor Főpolgármester Úrnak!
Igen Tisztelt Főpolgármester Úr,
Kedves Gábor!"

Úgyhogy én mégiscsak uraztam, s csak a kellő tisztelet megadása után tértem át a személyes hangra.

Ezzel együtt, mondom, engem a válasz közvetlenebb tónusa nem zavar.

Ami a további észrevételeidet illeti, van bennük igazság, én azonban jobbnak láttam nem feszegetni a további részleteket és felelősségeket, láthatóan ezt teszik az ukrán közösség illetékesei, talán velem együtt az gondolva, hogy az ügyet most a csendes kivárással lehet hívebben szolgálni.

 

Post a Comment

<< Home