Az ukrajnai választások elé
A magyar média nem igazán tér ki Ukrajna történelmi hátterére, a politika mozgató rugóira. Pedig sok mindenre rávilágítanak, és sok mindent elárulnak az elmúlt hónapok, évek eseményei. Például, nem volt olyan történelmi megemlékezés Ukrajnában, ahol ne jelent volna meg a lengyel és a litván állami vezetés valamilyen formában. Sőt, már a narancssárga forradalom idején feltűntek, mint “békéltetők”. Juscsenkó segítségére sietett két lengyel és egy litván államelnök (Kwasniewski, Walesa és Adamkus) is. A magyar média szerint ezek az államférfiak az EU-t képviselték, a valóságban, pedig régi, történelmi “sebeket“. Nyugat-Ukrajna ugyanis csak 1939 szeptemberéig (amikor a Szovjetunió hátba támadta a nácik ellen két hete küzdő lengyeleket) ez a terület Kelet-Lengyelország volt. Lengyel ismerősöm minden év szeptember 17-én egy jelzővel emlékeztetett e nap tragédiájára: “fatal day“, azaz a “lengyel Trianon“.Szóval, Lengyelország vigyázó tekintetét több okból is Juscsenkóra és a narancssárga forradalomra vetette. Akinek nincs kedve elolvasni a “lengyel Trianon” című írásomat, annak dióhéjban néhány történelmi tény. A lengyelek és litvánok évszázadok óta szoros kapcsolatban állnak egymással. Elég csak azt mondani, hogy a Jagellók (Jagelló-ház) litvánok voltak. Vagy, hogy Lengyelország 1772-es felosztásáig Vilnius épp úgy az ország része volt, mint Lwów (Lvov, Lviv, Lemberg), azaz Galícia. Tehát a lengyel és litván vezetők megjelenése a mai (Nyugat-)Ukrajnában sokkal többet jelent, mint csak egy bizonyos “szolidaritás” a forradalommal és az EU képviselete.
Érdemes emlékezni, hogy a lengyel születésű pápa csak Ukrajna függetlenné válása után látogathatott el Kijev-be és Lvov-ba. II. János Pál moszkvai útját a Kreml azért akadályozta meg a szovjet időkben, mert a pápa ragaszkodott az egykori lengyel területek meglátogatásához (is). Amikor 2001-ben (végre) megvalósulhatott az ukrajnai út, Lvov-ban otthon érezhette magát II. János Pál. Többen meg is jegyezték, hogy a pápa jobban beszél ukránul, mint sok állami alkalmazott. Ma is Nyugat-Ukrajnában összpontosul a római katolikus lakosság, valamint annak egy keleti változata (a latin szertartást követő) görög-katolikusok. A többség – főleg Kelet-Ukrajnában - az ortodox (pravoszláv) vallás és egyház hívei.
Ezzel a kis áttekintéssel talán jobban megérthető az ukrán választások tétje és megosztottsága.
Juscsenkó az EU- és NATO-barát “nyugati” érdekeket és értékeket képviseli. Az örök rivális Janukovics viszont az orosz érdek híve, és így Moszkva és Putyin favoritja. Juscsenkó nyugatbarátságát támasztja alá, hogy (második) felesége chicago-i születésű, amerikai állampolgár, aki az amerikai külügyben (State Department) dolgozott, és csak tavaly márciusban vette fel az ukrán állampolgárságot.
Apropos állampolgárság. Az oroszbarát Janukovics programjában szerepel a kettősállampolgárság! Azaz az Ukrajnában élő orosz anyanyelvűek Janukovics hatalomra jutása esetén jogosultak lennének az orosz állampolgárságra is. Mint látható, borzasztó nagy (és mély) ellentétek uralkodnak az ukrán társadalomban.
Elemzők szerint a Janukovics a szavazatok 30 %-át kapja meg, Juscsenkó 20, és a középbal Timosenkó ugyancsak 20 %-ra esélyes. Ha Juscsenkó elnök és volt miniszterelnöke (Timosenkó) kibékülne, akkor simán vernék a mezőnyt. Erre azonban nincs remény. Miközben egyre többen (nemcsak a bizonytalanok!) Janukovics mellé állnak. Ezt az elemzők Putyin sikerének tulajdonítják, aki az évelején igencsak nehéz próba elé állította a nagy hidegben az ukránokat a gázvezetékek elzárásával. A lakosság megosztott: van, aki az EU és a NATO közeledés híve, van, aki az Oroszországhoz való közeledést tartja az egyedüli kiútnak, és van, aki egyiket sem akarja, mert gyors gazdasági javulást, változást egyik fél sem tud Ukrajnának nyújtani.
Visszatérve a lengyel befolyásra, érdemes megjegyezni, hogy Putyin legutóbbi európai útja során Magyarország és Csehország mellett tüntetőleg nem látogatott el Lengyelországba. Ez a lengyelek számára komoly történelmi figyelmeztetés, hiszen tavaly ősszel jelentették be, hogy Oroszország a Balti-tenger alatt kíván újabb földgázvezetéket építeni a németekkel (Schröder). Talán az ukránok is elgondolkoznak ezen, és - szorult helyzetükben - inkább Janukovics mellett teszik le a voksot.
Megjegyzem, a legnagyobb emigráns ukrán közösségek az USA-ban, Kanadában és Németországban élnek. A választás tisztaságát felügyelő, hivatalos kanadai megfigyelők száma 40 fő. Ugyanakkor, ezenfelül a kanadai ukránok szervezete csütörtökön 150 ukránul és oroszul jól beszélő megfigyelőt indított útnak Ukrajnába.
posted by Pocakos @ 3:32 PM
2 Comments:
A II. Világháború után a Szovjetunióhoz csatolt részekről annyi kiegészítést, hogy a lengyel nyelvben egy emblematikus szót használnak ezen területek megnevezésére. Ez pedig a Kresy.
Köszi! A (Kresy) linkhez tartozó térképek is baromi jók, (tanulságosak, és szemléletsek) különösen a Curzon-line. Majd felhasználom a "Gondolatok" -ban. ;-)
Post a Comment
<< Home