Miért késett 50 évet egy amerikai kitüntetés?
Olvasom a MTV Híradó internetes oldalán, hogy „Magyar származású holokauszttúlélőt tüntet ki George Bush” 2005. augusztus 24. 19:09 - forrásként az MTI (is) fel van tüntetve. Aztán (csak az időrendiség miatt!) ugyanezt a hírt egy jó félóra múlva az index.hu már egy picit más címmel – és „saját” hírnek jelölve közli: Bush magyar származású háborús hőst tüntetett ki Index 2005. augusztus 24., szerda 19:47 Majd megkerestem a (feltételezem) eredeti (fizetős) MTI hírt. Ennek címe és dátuma: Magyar származású holokauszttúlélőt tüntet ki az amerikai elnök 2005. augusztus 24. 20:40Meglepő, de nem mulatságos:
- az MTV Híradó másfél órával előbb jelzi az MTI hírét, mint a távirati iroda.
- az index ugyancsak kb. egy órával előbb „saját” hírként, de kifelejtve(?) a főcímből a „holokauszttúlélőt” jelenti. Miközben egy olyan képet, illusztrációt közül, amire rákattintva egy könyvrészlet olvasható. A floridai egyetem könyvtárában fellelhető könyv cime: „Zsidó hősök Amerikában” (Jewish Heroes and Heroines in America)
Ez keltette fel kíváncsiságomat Rubin Tibor iránt, különösen, hogy a magyar hírek nem igazán adnak magyarázatot a több mint ötven évet megkésett katonai kitüntetés valódi okáról. Valamit azért sejtet az MTV Híradó, amikor azt írja: „….A pásztói születésű, Kaliforniában élő 75 éves Rubin Tibort szeptember 23-án tüntetik ki egy fehér házi ünnepségen, s a Pentagonban is ünnepséget rendeznek a tiszteletére…..”
Ebből arra lehet következtetni, Rubin Tibor az egyetlen, aki ebben a megkésett elismerésben részesül a US elnökétől, ill. az amerikai néptől.
És, valóban!
Segítségemre sietett egy három évvel ezelőtt újságcikk,– no és az Internet! Az amerikai Phoenix város zsidó közösségének lapjában bukkantam egy cikkre, mely azt sugallja, mintha antiszemitizmus húzódna meg kitüntetésre felterjesztett egyes háborús hősök ignorálása mögött. Tehát, már 2002 tavaszán olyan levél érkezett (küldtek) a Pentagonba, mely felszólítja a védelmi minisztériumot annak kivizsgálására, hogy évtizedeken át a bátorságért adható legmagasabb katonai kitüntetésre a „Medal of Honor” becsületrendre felterjesztettek, majd elutasítottak között miért oly sok a zsidó származású. A riport 138 ilyen esetről tud, köztük (első helyen) Rubin Tibor esetét említve és ecsetelve. A Pentagonnak küldött kérés alapja egy törvény, melyet Bush elnök még 2001 decemberében írt alá, melyben kötelezik a Pentagont a Hadseregnél előfordult diszkriminációk kivizsgálására. Az írás emlékeztet, hogy 1996-ban 21 amerikai-japán és más ázsiai származású amerikai veterán utólag kapta meg a „Medal of Honor”-t. Hasonlóan vizsgálták az afrikai (fekete) származásúk kitüntetését – különös tekintettel a II. világháború idején tanúsított bátorságuk miatt. Nyolcan kapták meg utólag ezt a legmagasabb katonai elismerést. Folyik a spanyol, dél-amerikai (Hispanic) származásúak katonai teljesítményének felülvizsgálata is.
A phoenix-i újság szerint a legmagasabb amerikai katonai kitüntetésre felterjesztett, de elutasított zsidó származásúak a második legmagasabb kitüntetést kapták meg, a „megkülönböztetett szolgálati keresztet” (Distinguished Service Cross). Az egyetlen kivétel Rubin Tibor, akit négyszer javasoltak parancsnokai és bajtársai a Medal of Honor-ra, és kétszer a Distinguished Service Cross-ra. Mindahányszor elutasították. Helyette csak kétszer kapta meg a „bíbor szív”-et (Purple Heart) és elismerték 100 %-os hadirokkantnak.
Ezek után a lap bemutatja Rubin Tibort.
Pásztón született, ahol 120 zsidó család lakott (egy magyar shtetl). Az apja cipész volt. Hatan voltak testvérek. 13 évesen vitték el Mauthausenbe, majd két év borzalom után 1945-ben az amerikai csapatok szabadították ki. Szüleinek és két lánytestvérének nyoma veszett a Holocaustban.
1948-ban 18 évesen érkezett az US-be, New Yorkban telepedett le, ahol cipészként dolgozott, majd hentesként. 1949-ben jelentkezett a US hadseregbe, két okból is: így hamarabb kaphatta meg az állampolgárságot, és a hadseregen keresztül kitanulhatta hentes szakmát. Hiányos angol nyelvismerete miatt, azonban a nyelvvizsgán megbukott, így nem vették be a katonasághoz. 1950-ben újra próbálkozott, és ekkor két vizsgatársa segítségével sikeresen vette a nyelvi tesztet. Ugyanez év júliusában Rubin közlegény már a koreai fronton találta magát. Közvetlen felettese, az antiszemita Watson tiszthelyettes, előszeretettel választotta ki és küldte Rubin „önkéntest” a legveszélyesebb feladatokra. Két felettes parancsnoka is Medal of Honor-ra javasolta, de mindkettő hősi halált halt a fronton még mielőtt javaslatuk magasabb helyre jutott volna. Ebben persze közbe játszott Watson őrmester (is), akit a papírmunkával bíztak meg. Ezt később egy káplán is, közjegyző előtt írásba adta. 1950. október végén aztán Rubin Tibor kínai fogságba esett, ahol 30 hónap (két és fél év) után szabadult. A túlélés művészetét már a koncentrációs táborban elsajátító katona hamar megtalálta a módját az élelmiszerszerzésnek és annak testvéries elosztására. Tudta, hogy ha a kínaiak kaja-lopáson kapják, akkor kivégzik, mégis vállalta és ezzel 35-40 bajtársa életét mentette meg. Később valamennyien a Medal of Honor-ra, ill. a Distinguished Service Cross-ra javasolták Tibort.
Visszatérve a civil életbe, 1953-ban amerikai állampolgár lett, de nem sikerült újból hentesként munkába állnia a koreai háborúban szerzett sebesülései és hadifogságban elszenvedett megpróbáltatások miatt. Felesége egy holland Holocaust túlélő, fia, Frank, a légierő nyugalmazott pilótája, van egy lánya is: Rosalyn.
Az izraelita amerikai háborús veteránok által Rubin érdekében kezdeményezett petíciót 42 ezren írták alá és egy egykori parancsnok személyesen adta át még Reagan elnöknek.
A Pentagon szóvivője – a cikk tanúsága szerint már 2002-ben – megígérte, hogy felülvizsgálják a panaszt, még hozzá külön a hadseregnél, a haditengerészetnél és a légierőnél. Úgy látszik mostanra sikerült.
posted by Pocakos @ 10:17 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home