Friday, July 28, 2006

Vita a kiadatásról

Nem tudom, hogy a magyar nyelvben (és joggyakorlatban) különbséget tesznek-e ügyvéd és ügyvéd között. Az (ausztrál és brit) angolban ugyanis van ügyvéd (solicitor) és bírósági ügyvéd (barrister), azaz a bíróság előtt egy magasabb képzettségű, nagyobb gyakorlattal rendelkező "szakértő" képviseli a vádlottat, ill. a vádat.

Nos, egy ilyen bírósági ügyvéd vonta kétségbe az ausztrál jogrendet, méghozzá a kiadatása ellen küzdő, háborús bűn elkövetésével gyanúsított Charles Zentai Károly ügyével kapcsolatban. Barrister Steven Churches nemcsak a magyar (származású) Zentait képviseli, hanem az ugyancsak kiadatására váró ír Vincent O'Donoghue-t is, akit hamisítással vádolnak szülőhazájában. Mr. Churches azzal érvel, hogy egy szövetségi (tag)állam bírósága nem dönthet ilyen fontos ügyben. Arra csakis kizárólag a központi (szövetségi) Legfelsőbb Bíróság jogosult, hiszen az ország adja ki állampolgárát, nem pedig a tagállam, arról nem is szólva, hogy a tagállamoknak nincs „nemzetközi kapcsolatuk”, külön külföldi külképviseletük. A nemzetközi kapcsolatokkal csak a külügyi tárcával rendelkező szövetségi központi kormány és hatalom foglalkozhat, ergo kiadatás kérdésében kizárólag a Legfelsőbb Bíróság dönthet, - figyelembe véve Ausztrália érdekeit a világ államaival.

Mr. Churches szerint módosítani kellene a törvényt, mert jelenleg egy alsóbb rendű (tagállami) bíróság olyan döntést is hozhat, amely káros lehet az egész országra, annak megítélésére, ill. nemzetközi kapcsolataira.

A Magyarországot és Írországot képviselő ügyvédnő Barrister Michelle Gordon viszont azzal érvelt, hogy jó a jelenlegi jogrendszer, hiszen a tagállamokhoz kell először eljuttatni az idegen országok kiadatási kérelmét, majd annak alapos tanulmányozása és megvizsgálása után a (bírósági) döntését még jóvá kell hagyatni az főállamügyésszel vagy az igazságügyi miniszterrel.

A szövetségi bíróságon folyó jogi vitával kapcsolatban a vezetőbíró nem nyilatkozott.

Zentai következő meghallgatása szeptember 22-én lesz Nyugat-Ausztrália szövetségi állam
fővárosában, Perth-ben.

.

Megjegyzés

Vajon, a hasonló jellegű, eddigi kiadatási procedúráknál ez a (jogi) vita miért nem merült fel?

.

A Zentai story

.

.
Fejlemény

Olvasom a hír magyar tálalását. Sok bennük a félreértés, félreértelmezés, és természetesen a helyismeret hiányából fakadó félrefordítás.

A legmegdöbbentőbb már a címek:


Folytatódott a Zentai-per Ausztráliában (MTV Híradó/MTI)
Meghallgatások Charles Zentai perében (Blikk)
Megkezdődtek a meghallgatások a Zentai-ügyben (
Klubrádió)
Charles Zentai ügyében elkezdték a meghallgatásokat (
stop.hu)

Nem a Zentai-per folytatódott, és nem kezdődtek el a meghallgatások! Hanem, mint fentebb jeleztem, a kiadatási eljárást, és annak jogosságát, jogszerűségét kérdőjelezték meg, hogy ezzel is időt nyerjenek Zentai és egy ugyancsak kiadatása ellen küzdő ír férfi ügyében. Az ausztrál Legfelsőbb Bírósághoz beadott kérvény, panasz a jelenlegi ausztrál joggyakorlat hiányosságára kívánja felhívni a figyelmet, és egyúttal törvénymódosítást „kikényszeríteni”, hogy újraírják a kiadatásra vonatkozó paragrafusokat. Ha a bíróság ennek a kérelemnek helyt ad, akkor Zentai és a többi kiadatásra váró ügye egy darabig lekerül a napirendről.

A magyar nyelvű szöveg legviccesebb része, amikor a védőügyvédnő érvelésébe belekeverik a „Brit Nemzetközösséget”, azt a téves eszmét sugalva, mintha Ausztrália nem volna független állam.

„……A Magyarországot képviselő Michelle Gordon ügyvédnő ezzel szemben "mesének" nevezte Churches érvelését, emlékeztetve arra, hogy Ausztráliában a brit Nemzetközösség törvényei érvényesek, és a bíró mint a Nemzetközösség "kirendelt személye" járt el az ügyben……”

Ezzel az a bibi, hogy a ügyvédnő nem a „brit” Nemzetközösségre (Commonwealth of Nations, ill. British Commonwealth) hivatkozik, hanem az ausztrálra ! Ausztrália ugyanis államszövetség, angolul: Commonwealth of Australia.

0 Comments:

Post a Comment

<< Home