Szerelem a szabadságot
Olvasom, hogy egy szemtanú kiszúrta az 1956-os forradalom emlékére készült film (Szabadság, szerelem *) előzetesében a Kossuth-híd hiányát. A filmrészlet a Margit-hídon vonuló tömeget, tüntetőket mutatja, miközben a háttérből hiányzik az akkor még létező Kossuth-híd. A háború után ez volt az első állandó híd Buda és Pest között. A két városrész közötti első kapcsolat a (Margit-híd után) „Manci”-nak becézett ideiglenes pontonhíd volt. A Kossuth-híd építéséről különben 1955-ben játékfilmet is készítettek, Háy Gyula színművéből, Keleti Márton rendezésében "Az élet hídja" címmel.Nem tudom mennyire fontos a korhű megjelenítés, azért megjegyezném, hogy a „hídjelenet”-ben van még egy baki. A felvonulók, tüntetők Pestről Budára tartanak, és táblájukon a „Műszaki Egyetem” felírat olvasható. Aki átélte azokat a napokat, de csak egy picit is gondolkozik, és ismeri Budapestet, annak azonnal feltűnik, hogy ez is képtelenség. Hiszen a „balhé” a Műegyetemen (Dél-Buda) kezdődött. A tömeg, az egyetemi ifjúság, diákság a Bem-térre (Buda) igyekezett, hogy a lengyelországi (Poznan) „események”-kel való szolidaritását fejezze ki. Majd onnan mentek tovább Pestre (Sztálin-szobor, Rádió). Tehát, képtelenség, hogy a tüntető tömeg „Műszaki Egyetem” felirattal Pestről ment volna Budára!
És, ha már a hidaknál tartunk, akkor még nem volt Erzsébet-híd! A pesti egyetemisták a Petőfi-szoborhoz mentek. Ők valóban vagy (vissza) a Szabadság-hídon, vagy a Kossuth-hídon (esetleg a Margit-hídon) keresztül juthattak el a Bem-térre.
Az előzetes másik (Hősök tere) jelenete sem felel meg a valóságnak. A tankok a városligeti (Műjégpálya) kishídon Zugló felől érkeztek (mi több, özönlöttek) a Belváros felé (nov. 04-én hajnalban) nem, pedig Pestről kifelé. A kandeláberek sem olyanok voltak, mint a mostaniak, ahogy az a filmben láthatóak! Az ismeretlen katona sírja sem állt abban az időben.
* Szabadság, szerelem – producer Andy Vajna (62), rendező Goda Krisztina (36)
posted by Pocakos @ 2:31 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home