Vadászszemmel
Az izraeli és zsidó témákkal foglalkozó ausztrál folyóirat, a Review augusztusi száma is Zentaival foglalkozik, méghozzá a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójával készült beszélgetés alapján. A cikk szerzőjét is ugyanaz foglalkoztatja, mint engem: kiadják Zentait vagy sem. Meggyőződésem, hogy csak akkor lehet Zentait kiadni, ha bebizonyosodik: hamis adatokat szolgáltatott Ausztráliába érkezésekor, ill. állampolgársága felvételekor. Különben, ellenzem a kiadatást, mint egy „mezei” állampolgár kiszolgáltatását egy idegen országnak. Pláne, hogy az eddigi információk szerint a vád egy „magángyűjteményen” alapszik. Ezzel persze nem Zentait kívánom védeni, hanem az állam és polgára közti viszonyt, az állampolgárság „szentségét”. - és bírálni a magyar hatóságok hozzáállását.De térjünk vissza Zuroff igazgatóval folytatott beszélgetésre. A cikk elején a jeruzsálemi központ vezetője elmondja az ilyenkor szokásosat: a bűnök nem évülnek el, a (háborús) bűnösök nem menekülhetnek az igazságszolgáltatás elől stb., és nagyon bízik, hogy Ausztrália végre kiad egy háborús bűnöst. Majd rátér a problémákra.
Megfigyelése szerint a gyanúsítottakon nagyon hamar kitör a „zuroffitisz”, azaz egy olyan kór vagy betegség, (melyet magáról nevezett el az igazgató), és az addig jókarban lévő öreg urak egészségi állapota hirtelen romlani kezd, azonnal előjönnek a nyavalyák, különösen a szívbajok, szívbántalmak. A legjobb példának Zentait hozta fel, hiszen „emberünk” januárban még azt nyilatkozta, hogy saját költségén is hajlandó Budapestre jönni/menni a hamis vádak tisztázása végett. Érdekes, akkor nem hivatkozott szervi bántalmakra, panaszokra. Aztán mikor megérkezett a magyar kiadatási kérelem, hirtelen megromlott az egészsége, és most már szó sincs arról, hogy önként Magyarországra jöjjön/menjen. Ügyvédje sem tesz erre utalást.
Zuroff szerint Ausztráliának is alkalmaznia kellene az amerikai módszert: aki háborús bűnös, és hamis adatokat közölt bevándorlásakor, ill. (új) állampolgársága megszerzésekor, azt fosszák meg (felvett) állampolgárságától, és kötelezzék az ország elhagyására. A náci-vadász úgy gondolja, hogy ezzel a módszerrel néhány Ausztráliában élő háborús bűnöst tetteiért bíróság elé lehetne állítani. Csakhogy az ausztrál törvények szerint, aki legalább tíz éve állampolgár, attól semmilyen körülmények között sem lehet megvonni az állampolgárságot.
Zuroff meglehetősen kritikus az európai országokkal szemben (is). Azok sem tesznek meg mindent a múlt bűneinek feltárásáért. Példának egy Milivoj Asner nevű horvát férfit hozott fel, aki tevékenyen részt vett zsidók, cigányok és szerbek koncentrációs táborba jutatásában, a deportálásokban. A férfi nyugodtan élt Horvátországban mindaddig, amíg az „Utolsó lehetőség” akció keretében a Simon Wiesenthal Központ rá nem bukkant. Asner tavaly Ausztriába szökött és azóta is ott bujkál. Úgy tudják osztrák állampolgár (is), és ezért nem valószínű, hogy Ausztria valaha is kiadja, hogy tettének elkövetési helyén állítsák bíróság elé.
Zuroff ugyancsak elmarasztalja a magyar hatóságokat is, akik semmit sem tesznek, tettek a háborús bűnösök felkutatása érdekében. Zentai ügyében sem történt semmi az elmúlt hatvan évben, és ha nincs ez az akció, akkor a magyar hatóságok ma sem kérnék Zentai (vagy más háborús bűnös) kiadatását. Ez a nihil, nemtörődömség, érdektelenség jellemző egész Európára. Ahol valóban foglalkoznak e háborús bűnösök felkutatásával és bíróság elé állításával, az, az Egyesült Államok, Izrael és a különféle zsidó szervezetek. Ezen országok és csoportok nyomása nélkül Európában egyetlen ország sem tesz, vagy tenne semmit a még büntetlenül élő háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása érdekében.
.
A Zentai story
.
posted by Pocakos @ 9:08 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home