A kecske és a káposzta - ausztrálul
Egy láthatólag megkönnyebbült, mosolygós Zentai (és lánya) hagyta el a bíróságot ma (dec.09.), ahol arról tájékoztatták, hogy azonnali kiutasításáról szó sincs. A Legfelsőbb Bíróság mindössze helyt adott az ausztrál kormány, pontosabban O'Connor belügyminiszter kérésének, hogy “elmagyarázza” 2009 novemberében hozott döntését, mely szerint a két ország (Magyarország és Ausztrália) kiadatási szerződésének megfelel a magyar kérvény.A kiadatási döntést idén augusztusban a Szövetségi Bíróság felülbírálta, és semmisnek nyilvánította, mondván O'Connor belügyminiszter nem vette figyelembe a kiadatás egyéb (emberi, humánus stb.) tényezőit. Például, hogy saját állampolgárt egyetlen demokratikus ország sem ad ki (lásd USA, Németország, Franciaország vagy Izrael), a kiadatás elsősorban az idegen állampolgárok "visszaszolgáltatására" vonatkozik. A kiadatási szerződések ezért születtek és erről szólnak. Esetünkben a belügyminiszternek figyelembe kellett volna vennie a kiadatásra kért (saját) állampolgár idős korát, egészségi állapotát (“szállíthatóságát”), a reá váró fogva tartási körülményeket, stb. A magyar fél (Katonai Bíróság) ugyanis többször jelezte, hogy “csak meghallgatásról” van szó, viszont előzetes letartóztatásba (börtönbe) helyezné, mert “szökéstől” lehet tartani. Maga a vád is gyenge lábakon áll, hiszen a gyilkossági ügynek nincs élő tanúja, ráadásul a vádiratot képező tanúvallomások keletkezése kétséges, mármint, hogy azokat kényszer alatt tették-e vagy sem. Ezért az egész magyar igazságszolgáltatási rendszer ausztrál részről megkérdőjelezhető, hiszen ilyen feltételek mellett, ill. hiányában Ausztráliában nem lehetne senkit sem bíróság elé állítani!
Zentai védelme még azt is kifogásolta, hogy Balázs Péter kegyetlen meggyilkolása nem tekinthető “háborús bűn”-nek, mivel az akkori törvények szerint ez “hatáskör túllépésnek”, “önkényeskedésnek”, "túlkapásnak" volt tekinthető, azaz (legfeljebb) közönséges gyilkosság, illetve abban való bűnrészesség, és nem “háborús bűn”. Hiszen a 18 éves Balázs Péter a munkaszolgálatra felszólító behívónak nem tett eleget, helyette hamis papírokkal, álnéven bújkált, ennek következtében az ugyancsak elrendelt sárgacsillagot sem viselte, amiért az akkori (kiközösitő és kegyetlen) rendelkezések (nem törvények!) azok megszegéséért konkrétan meg nem határozott, de szigorú bűntetést helyeztek kilátásba.
Mindezen körülményeket O'Connor belügyminiszter nem vette figyelembe, és csakis kizárólag a kiadatási szerződésben foglaltak alapján döntött, amit idén augusztusban a Szövetségi Bíróság felülbírált és megsemmisített. Most azonban a belügyminiszter (és ezáltal az ausztrál kormány, mely egyúttal Magyarországot is képviseli!) 2009-es döntésének pontosítására újabb lehetőséget kapott a Legfelsőbb Bíróságtól, amire előreláthatólag 2012 áprilisában, májusában kerül majd sor.
Zentai és családja bizakodva néz a kiadatás végleges megakadályozása elé. Hiszen az idén 90. életévét betöltött egykori magyar katona egészségi állapota nem engedi meg “szállíthatóságát”. Komoly szívbántalmai vannak és voltak, az elmúlt 12 hónapban orvosilag igazoltan több szívroham, szélhűdés (stroke) érte.
Mint az ausztrál újságok is megállapítják: “A kiadatási kérelem megtagadása elleni fellebbezés (a kormány részéről) elvi (“üres”) győzelem a Holocaust-tal kapcsolatos háborús bűn felett.”
Zentai story - kronológia
posted by Pocakos @ 12:17 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home