Az észjáték: Zentai továbbra is szabadlábon
Frissítés, kiegészítés a post alján - (13.05.09. 12:54)A perth-i szövetségi bíróság engedélyezte, hogy Charles Zentai Károly továbbra is szabadlábon védekezzék, illetve maradjon, amíg kiadatási ügye le nem zárul. Mivel John Gilmour bíró a múlt hónapban jóváhagyta a tavaly augusztusi (elsőfokú) bírói megállapítást, miszerint a magyar kiadatási kérelem (formailag és tartalmilag) megfelel az ausztrál törvényeknek és a két ország közti kiadatási egyezménynek, így döntése értelmében Zentait őrizetbe kellett volna venni. Pontosabban a szabadlábon maradást Zentainak újra kellett kérelmeznie, hiszen ügyében – másodfokon – bírói döntés született, mely helyben hagyta az elsőfokú megállapítást. Gilmour bíró akkor egy hetet adott a náci háborús bűnökkel gyanúsított egykori magyar katonának kérelme beadására. Zentai ügyvédjei viszont több időt kértek az idős (87 éves) férfi egészségi állapotának kivizsgálására. Végül a szükséges leletek beszerzésére május 11-ig adott határidőt az eljáró bíró. (lásd Zentai az ausztrál-magyar beteg - Sunday, April 12, 2009 - kattints rá!)
A hétfői nap folyamán ez megtörtént, és ma (kedden) a perth-i bíróság - Magyarország hozzájárulásával(!) - engedélyezte Zentai szabadlábon hagyását. Mint arról a Nyugat-Ausztrália szövetségi állam napilapja (Christiana Jones tollából) beszámol, Gilmour bíró az őrizetbevétel híve volt, de a Magyar Köztársaság bizonyos feltételekkel (pl. az útlevél leadása) az óvadék melletti szabadlábon hagyást szorgalmazta. Gilmour bíró nem igazán támogatta a magyar követelést, mely megegyezett Zentai híveinek kérélmével, mert szerinte az ausztrál börtönökben is megkaphatja Zentai a szükséges orvosi ellátást. Csak azért valakit szabadlábon hagyni, mert a felek azt kívánták, nem egyezett a bíró felfogásával. Viszont Gilmour bíró sem látta annak veszélyét, hogy Zentai elszökjön, elbújjon, és a szabadlábon hagyás ugyancsak nem ütközik a két ország közti kiadatási egyezmény előírásaiban.
Természetesen Zentai családja örült a bírói döntésnek, és már be is adták a Szövetségi Bíróság teljes testületének összehívására vonatkozó fellebbezési kérésüket. Ennek dátuma még nincs kitűzve.
Mindettől függetlenül, úgy tűnik a magyar fél, a Magyar Köztársaság, azért támogatja a fogva tartás mellőzését, hogy Charles Zentai Károly egészségi állapota ne romoljon, és így a náci háborús bűnökkel gyanúsított egykori magyar katona ne tudjon egészségi állapotára hivatkozni, ha végül is kiadatása mellett döntenének az ausztrál jogi hatóságok.
Most már egyre inkább észjátékká válik a Zentai-ügy, hiszen a védelem is arra játszik, hogy ha a gyanúsított rossz egészségi állapota miatt nem vonulhat börtönbe, akkor kiadatása, „szállíthatósága” is megkérdőjelezhető, és így mindkét fél a végső szót kimondó ausztrál belügyminiszterre próbál hatni.
.
Frissítés, kiegészítés (13.05.09. 12:54)
Meglehetősen zavaros hírt közöl(t) a Kossuth Rádió (MR) ma délben (12:05) egy nyugat-ausztráliai hírportálra hivatkozva. A magyar változat nem érti azt, amit fentebb kifejtettem: a Magyar Köztársaság is Zentai szabadlábon védekezése mellett tette le a voksát. Megnéztem az eredeti jelentést és ott érdekes "mellékszál"-ra bukkantam. Zentai családja azzal magyarázza a magyar álláspont megváltozását (mármint az óvadék megfizetése mellett a szabadlábon hagyást), hogy budapesti források szerint Gyurcsány miniszterelnök lemondását követően megváltozott a hazai politikai helyzet. A budapesti katonai bíróság nem akarja tárgyalni Zentai ügyét. Az egykori magyar katona fia, Ernie Steiner, a tegnapi döntés után kijelentette: magyarországi barátainktól tudjuk, hogy a budapesti katonai bíróság előtt nincs semmilyen ügy, édesapánkat csak ki akarják hallgatni.
(``We were told there is no case before the court and that our father is only wanted for interrogation,'' Mr Steiner said.)
.
.
Megjegyzendő
Az ausztrálok (és az ausztrál törvények) nem arról döntenek, hogy Zentai bűnös-e vagy sem (ez a magyar fél feladata), hanem arról, hogy egy (saját) állampolgárt kiadhatnak-e egy távoli ország kérésére? Ezenkívül, a kérelemben foglaltak formailag és tartalmilag egyaránt megalapozottak-e, valamint biztosított-e a kiadandó személy számára egy épp olyan (fair) tárgyalás és ítélet, mint amilyen hazájában, Ausztráliában, várna reá? Végezetül, pedig figyelembe kell venni a kiadatási (állam)szerződésben szereplő kivételeket, azaz, amikor a kiadatástól el lehet tekinteni, ilyenek például a magas kor, az egészségi állapot, a „szállíthatóság“ (24 órás repülőút) stb.
posted by Pocakos @ 5:54 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home